7051. lajstromszámú szabadalom • Olajmótor
- 2 -Ugyanazon betűk az Összes ábrákban ugyanazon alkatrészeket jelölik. Az 1.. 2... 3. és i. ábrákban a a henger és h az ebben föl- és alájáró dugattyú: ez utóbbi a c tengelyt hajtja a <! haj toriul segélyével, mely egyik végén a dugattyúval van összekötve, míg másik vége a c tengelyen ülő r1 forgattyút fogja körül. Az e gőzösítő kamra a mindig nyitott e20 légbeeresztő nyílással bír (2 ábra), melyen át külső levegő árad a kami'ába és itt a szénhydrogén gőzökkel keverődik; melyekkel a robbanó vegyületet vagyis a munkaanyagot alkotja, A gőzösítő kamra a hengernek egyik végével az szelep által elzárt e1 nyíláson ár közlekedik (3. és 4. ábrák) és az olajat az e4 szivattyútól táplált e3 csövön át nyeri, mely szivattyút bármely alkalmas módon működtethetjük. A mint az ábrákból kitetszik. a szivattyút itt a <■ tengelyre ékelt e bütykös kerékkel hajtjuk az e1 szilárd csap körül lengő eK emeltyű segélyével, mely útóbbi egyrészt a szivattyúnak es dugaityúrúdjával. másrészt az e'J rúgóval van összekötve ; ezen rúgó az említett emeltyűt az e3 bütyökkerékhez szorítja, mely az emeltyűt lengő mozgásba hozza, ha a c tengely forog. A szivattyú az olajat egy föl nem tüntetett tartályból a e90 csövön szívja és az es csövön át az e kamrába nyomja, a hol azon hő által, mely a hengerben a munkaanyagnak elégetéséből származik, elgőzösíttetik. a mint ezt később le fogjuk írni. A hengernek azon végét, melyen a munkaanyag bevezettetik ezentúl mellső, a másikat ellenben hátsó végnek fogjuk nevezni. A dugattyúnak a henger mellső végétől a hátsó felé való mozgását előre tartó löketnek, s ha az egyúttal robbanással is van összekötve, munkalöketnek. az ezzel ellentétes mozgást pedig háti alöketnek nevezzük. Az f légkamra az /- szeleppel elzárt f1 nyíláson át közlekedik a hengernek hátsó végével és az f’ csatornával, valamint az szeleppel elzárt f* nyíláson át annak mellső végével. A külső levegővel közlekedő y csatornát a hengernek hátsó végével a y- szelep által szabályozott </' nyílás köti össze. A h kifúvó csatorna egyik vége a h2 szelep által elzárt A1 nyíláson át a hengernek mellső végével, a másik pedig a külső levegővel közlekedik. A hengernek mellső végén lévő nyílásokat elzáró e2 p és h2 szelepeket rugók nyomják fészkükre és az i tengelyre ékelt ■i-* *5 i° bütykös kerekek segélyével nyílnak, mely tengely a forgását bármily alkalmas hajtószerkezettel, pl. a, föltüntetett esetben az i] i» lánczkerekek és az l2 végnélküli láucz segélyével a hajtó főtengelytől nyeri. Az s4 bütyök az c2 szelepet az ennek rúdjával összekötött i7 emeltyű segélyével működteti (4. ábra), míg az iB és *6 bütykök közvetlenül hatnak az f> és h2 szelepek megfelelő rúdjaii'a. Ezen szelepeknek záró í'úgói a szeleprudakat fölfelé szorítják és az ezeken, valamint az ¿7 emeltyűn lévő hajtó korongokat az említett bütykökkel folytonos érintkezésben tarják. A hengernek hátsó végén lévő /- szelep kifelé, a y2 szelep pedig befelé nyílik ; mindkettőt rendes záró állásukban rúgok tartják. A hengernek mellső végébe nyúló j j\ elektródák, a f- js sodronyok és a megfelelő villamforrás egy villamos áramkörnek részeit képezik (3. ábra). Ezen áramkört megfelelő segédeszközökkel arra használjuk, hogy az elektródákból előre meghatározott időközökben szikrát nyerjünk, mely a munkaanyagnak a henger mellső végében lévő mennyiségét meggyújtva azt fölrobbantja, A működés folyamata a következő : Tegyük föl.hogy a dugattyúhátralöketének végén áll és hogy a hengernek mellső vége munkaanyaggal megvan töltve;a feleleti-ódák kőzött keletkező villamos szikra meggyújtja és fölrobbantja ezen munkaanyagot, a mire a dugattyú munka’.üketét végzi. Ez alatt a dugattyú a hengernek hátsó végében lévő levegőt összenyomja és azt az fL nyíláson át az /' kamrába szorítja, a mikor is az /szelep kiszoruló levegőnek enged, míg a a2 szelep zárva marad. Közvetlenül a munkalöketnek vége előtt a h2 kifúvási szelep ki
