7031. lajstromszámú szabadalom • Égető készülék szénhydrogének számára
Megjelent 1897. évi január lió 11-én. MAGY. SZABADALMI KIK. &Il I VA SZABADALMI I.KIltÁS 7081. szám. II/d. OSZTÁLY. * * Égető készülék folyós IwRhydrogének számára. P01TRIM0L RENÉ AUGÜSZTIN TECHNIKUS PÁRISBAN. Szabadalmaztatott 1896 május hó 26-átóI kezdve. Az eddig ismert készüléknél, melyeket olajgőzök és gázok elégetésére használnak, a táplálás egyenlőtlen, a meggyújtás nehéz, a készülékek gyorsan tisztátalanok lesznek, füstölnek, nehezen szabályozhatók, és az elgőzösítőbe becsepegtetett olajcseppek a lángokat befolyásolják s megszakítják'. Hogyr ezen hátrányokat, melyek a sűrű olajok gyakorlati használatát megnehezítik, kiküszöbölhessük, a következőket kell szem "lőtt tartanunk: 1) a táplálást egyenletessé kell teni, 2) a fűtést hatályossá tenni és 3) :i gőzöket sok levegővel kell keverni. Jelen találmány tárgyát oly készülék képezi, mellyel az első és 2-ik pontban említetteket elérhetjük, sűrű olajokat (melyek literenkint több mint 800 grammot nyomnak) használhatunk s így a 3-ik pontban említett föltételeknak megfelelhetünk. Továbbá oly készülék képezi, melynél az illő olajok kiizzadásáí az égető készülékeken és csővezetékeken elháríthatjuk, ha egy magasan álló tartányból több készüléket egyszerre táplálunk és a szükséges csővezetékeket ezélszerűen helyezzük el. Az 1-ső pontban említettekre visszatérve világos, hogy sűrű olajok elgőzöltetésére. illetőleg gáz képzésére sokkal magasabb hőniérsékre van szükségünk, mint az étherikus olajok vagy spiritusznál és hogy a sűrű olajokból képződött gázok illetőleg gőzök sokkal több időt igényelnek, mint az etherikus olajokból vagy spirituszból képződött gázok illetőleg gőzök, hogy a szükséges mennyiségű levegővel belsőleg kellőképpen egyesülhessenek, s ez által tökéletes elégésre alkalmasak legyenek, másszóval. hogy karburáit levegőt képezzenek. Ha a hőmérsék igen alacsony, akkor kis olajcseppek esnek a lángra, melyek tökéletlenül égnek el, és füstölő lángot képeznek, ha a hőmérsék elegendő magas arra, hogy az olajat teljesen gázzá alakítsa, azon része az útnak, melyet az olajgáz, mielőtt még lángra gyúlna, megtesz, igen rövid, úgy hogy az olajgáz és levegőmennyiség bensőleg nem egyesülhet eléggé, akkor annak az lesz a következménye, hogy a gáz és levegő nem mint bensőleg egyesült mennyiség. mely ..kék” lángképződéséhez szükséges, hanem mint elkülönített ,.sá\-i‘ kerül az égőhöz. Ha pl. az olajgázt kékre, a levegőt pedig vörösre festhetnék meg, akkor, ha a gázkiömlés az égőhöz közel volna, láthatnék, miszerint a gáz és levegő mint két egymás mellett haladó kék és vörös sáv ömlik az égő felé. és a benső egyesülés által szár
