7029. lajstromszámú szabadalom • Aljzat vasúti járművek számára
(melyből mindegyik aljazatlioz 4 drb. és pedig egy-egy közel az alsó kerethez tartozik-) eszerint a kinyúló vízszintes síneket az rtijaZat 48 fölső sínével köti össze szilárdan. A lemez rugóval kapcsolatban a föltaláló még egy 72 tekercsrúgót alkalmaz. 72 rúgó a keret végétől számítva a lemezrúgó előtt van elhelyezve és egy szögre van földugva, melynek fölső vége a 48 fölső sínnel áll összeköttetésben, míg a szögnek alsó 78 vége az 56' öntvénydarabon (6. ábra) van átdugva, mely utóbbi a 40 kinyúló sínek között szilárdan be van szögeséivé. Az alsó 78 vég bizonyos darabig egészen az 56 öntvénydarab alá lenyúlik, úgy hogy egy tekercsrúgó 74 rátoIható, mely utóbbi az öntvénydarab felé szorítva, helyzetében egy 75 anyával rögzíttetik. A 74 rúgó egy e 1 lenrúgó szerepét játssza, melynek az a rendeltetése, hogy a 72 rúgót állandóan terhelje. A 72 és 74 rúgok alkalmazásának azonföliil még amaz előnye is van. hogy a lemezrúgónak törése biztos módon elkerültetik. a mi egyébként az aljazatni fölfelé irányúló lökések következtében sokszor beállhat. A 64 és 72 rúgóknak az ismertetett módon való alkalmazása következtében azonkívül a kocsiszekrénynek nagyobb rugalmas aljfölület nyílj tátik és a kocsi föl- és alá inogása lehetőleg csökkentetik. A tengelyvezeték közelében elhelyezett lemezrúgó erősebb az említett tekercsrugóknál, úgy hogy a kocsi, a meddig megterhelve nincsen. egyedül csak a lemezrúgókon nyugszik. Ha azután a rakodási teher mindinkább nagyobbodik, ekkor a tekeresrúgók is lassanként működésbe jutnak, és a lemezrúgókat támogatják. Minthogy a 70 lemezrúgók úgy az aljazat fölső részével, a 48 sínnel, valamint a vízszintesen felevő 46 kinyúló sínekkel mereven összekötve vannak, ennélfogva arra is szolgálnak, hogy az -aljazat merevíftessék és neki az oldalról és hosszirányában nyilvánuló erőbefolyásokkal szemben a kellő szilárdság adassék. mely erők a megállásnál, az induláskor és kanyarulaton való áthaladáskor mindég föllépnek. Ha kapcsolatban a lemezrúgóval csupán egy tekercsrúgót alkalmazunk, mint ez a 9 ábrán látható, akkor a tekercsrúgókba czélszerűen még egy második rövidebb tekercsrúgó van behelyezve, úgy hogy a kocsiszekrény súlya előbb a külső és azután a belső rugón jut működésre. A 2. ábrán egy elektromos motor van föltüntetve, mely az egyik végével a 49 kocsitengelyen van lengően megerősítve, és eme tengelyt ismert módon valamely fogaskerékmű útján hajtja. A motor másik vége a 77 tartóhoz (4. ábra) van erősítve, mely utóbbi 78 szögeken, ezen szögek között földugott 7<S'a és 78h rúgókon nyugvóan van fölfüggesztve. A 78 szögek fölső végei 76'c félgömbalakú fejekben végződnek. A 78c fejek 78d szelenezéknek hasonlóan félgömbalakúan kimélyített végeiben vannak ágyalva, melyeken a 78 szögek mennek keresztül és melyek a 79 kettős kereszttartók között vannak megerősítve. A 79 kereszttartók 80 állványokon nyugszanak. Emez állványok a kerettől két oldalt a 43 és 44 övezetek között vannak megszögecselve (5. ábra). E berendezésnek köszönhető, hogy a motor hátsó vége — a mint szükséges is — rágósán van ágyalva. A 47 diagonál-merevítőkliöz (9. ábra) 81 karok vannak szögecselve. melyek az aljazat hosszirányában ezen túl kinyúlnak és a 46 kinyúló síneken megerősített 82 szögek által tartatnak. Az említett karok szélső szabad végein egy 83 vágánytakarító van csuklósán megerősítve, még pedig úgy. hogy fölfelé a telt vonalakkal vagy lefelé a pontozott vonalakkal megjelölt helyzetbe forgatható. A 37—ik ábra a tengelytartónak kissé módosított alakját mutatja. E tengelytartó 41l hasítékokkal van ellátva a fölső övezet fölvétele czéljából -- és függőleges tartói alsó végén hasítékokkal van ellátva a 44 alsó övezet, valamint a 47 diagonál-merevítők fölvétele czéljából. Mindeme részek a hasítékokban ismert módon szegecsekkel vannak megerősítve: a tengelytartók ‘ily módon a keret valamennyi részét egyesítik egymással. úgy hogy a keret egy egész szilárd
