6995. lajstromszámú szabadalom • Borona
Megjelent 1897. évi január hó 9-én. MAGY. g|| KIR. ZAB AD ALMI IFFLL HIVATAL Borona. SCHEDL AGOOSTON KOVÁCSMESTER D/M NEUBURGBAN. Szabadalmaztatott 1896 május hó 18 tói kezdve. .Jelen találmány tárgya egy borona, mely a fogak alakjánál és azoknak egymással szembei} való helyzeténél fogva a föld megmunkálását könnyű és beható módon teszi lehetővé. E szerkezet alkalmazható úgy a jnerev boronáknál, mint a zeg-zugos boronák nál. Ezenfölül a foggerendák a körülményekhez képest forgathatók és igazítókészűlékkel lehetnek ellátva oly czélból, hogy az összes fogak hajlását egy bizonyos szögben megváltoztathassuk. A mellékelt rajz 1. ábrája egy merev, nem igazítható borona fölülnézetét mutatja: a 2. ábra annak hosszmetszetét: a 3. ábra egy igazítókészűlékkel ellátott borona fölülnézetét; a 4. ábra annak oldalnézetét tűnteti föl. míg az 5., 6. és 7. ábrák egy fog elül- és oldalnézetét, illetőleg két keresztmetszetét mutatják. A borona egy derékszög- vagy sokszögalakú a keretből áll. melynek oldalrészei a fülalakúan áthajlított és U vasakból előállított h foggerendák megerősítésére szolgálnak. A keret mellső részén az l befogószerkezet, van elhelyezve. A kerethez ezenkívül még a hátrafelé járó <• és d járomradak vannak erősítve és e f támaszok által czélszerűen lesznek tartva és merevítve. A g fogak csavarcsapszög segélyével vannak az U alakú b foggerendába behelyezve és ott egy csavaranya által megerősítve. A fogak akként vannak az egyes fogsorokba behelyezve, illetőleg a foggerendák li heveder által oly módon vannak egymással összekötve, hogy azok a középső sorban függélyesen állanak a földhöz, míg a mellső sorban lévő fogak hátrafelé, a hátulsó sorban lévők pedig előre vannak hajlítva. (2. és 4. ábra.) A 3. és 4. ábrákban föltüntetett kiviteli alaknál a b foggerendák az a keretben förgathatólag ágyazottan vannak képzelve és állítóheveder által vannak egymással összekötve. Mindegyik foggerendának az állítóhevederrel való összeköttetése úgy van előállítva. hogy ha a középső fogsor a talajhoz függélyesen áll, a megelőző fogak hátrafelé, a következő fogak azonban előre vannak hajlítva. A h állítóhevederek eltolása és azoknak pl. az i állítóemeltyű és k körszelettel való rögzítése által a fogsoroknak a talajhoz való hajlása egy bizonyos szögben megváltoztatható, míg a fogaknak egymáshoz való hajlása megmarad. A 4. ábrában a fogak ily állása pontozottan van jelezve.
