6989. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék acetylengáz tisztítására

Meg;jelent 1897. évi január lió 8-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 6989. szám. II/e. OSZTÁLY. Eljárás és készülék acetylengáz tisztítására. PICTET RAOUL PÉTER EGYETEMI TANÁR GENFBEN. Szabadalmaztatott 1896 aususztus hó 3-ától kezdve. A víznek calciumcarbidra való behatása által fejlesztett acetylengáz igen sok káros hatású tisztátlanságot tartalmaz, mint a milyenek az ammóniák, hidrogén, kén-, arsen-és szénhydrogénanyagok. valamint szénoxyd is, melyek az acetylengázban változó ménynyiségekben fordulnak elő. még pedig azon anyagok természete szerint, melyek a villamos olvasztó kemenczékben a carbidnak előállítására alkalmaztattak. Ezen tisztátalanságok az acetylennek különös tulajdonságokat kölcsönöznek. A tisztátalan acetylen csaknem minden fémet, (le különösen vörösrezet támad meg és ezen testekkel oly vegyületeket képez, melyeknek egynéhánya robbanékony is. Az acetylennek világító ereje lényegesen csökken, mivel a gáznak lángja bíborvörös, csekély fényhatású sugárkoszorúval van övezve, mely a tiszta gáznál csaknem teljesen eltűnik. Igen fontos tehát, ezen gázt egyszerű és csekély költséget okozó módon előzetesen megtisztítani, hogy alkalmazásánál a fentemlített hátrányokat mind elkerüljük és hogy világító képességét a maximumra fokozzuk. Az erre szolgáló eljárás abban áll, hogy 1. az acetylent konczentrált, körülbelül 20 és 40° G. közötti hőmérsékletre lehűtött chlorcalciumoldatba vezetjük be, 2. 40°/o konczentráczióju és 20 és 00° C. közötti hőmérséklettel bíró kénsavon vezetjük át. 3. közönséges hőmérsékletnél ólomsókkal mossuk és 4. a tisztítás tökéletesítése czéljából jegeczesedett chlorcalciumon vezetjük át és ezáltal szárítjuk. A chlorcalcium az összes az acetylenben tartalmazott tisztátlanságokra szivacsként hat, a mennyiben különösen annak legveszélyesebb részeit, az ammoniákot és származékait attól elvonja. Ha az acetylent megfelelő módon vezetjük be, akkor az ammóniáknak és vízgőznek minden nyoma az acetylen legcsekélyebb megváltoztatása nélkül elvész. Ismeretes, hogy a vegyi kölcsönös behatások alacsony hőmérsékletnél teljesen elnyomatnak és hogy a reakcziók fokozatos megszűnése bizonyos törvényszerűséggel megy végbe. A kénsavnak az acefrylenre való behatása pl. 20°-nyi hőmérsékletnél csaknem teljesen megszűnik. Ennek következtében tehát kénsavnak és víznek oly keverékeit alkalmazhatjuk, melyek 20° alatti hőmérsékletnek ellentállanak és melyek csak 70° egész 80°-ál kristályosodnak ; ezen keve-