6945. lajstromszámú szabadalom • Készülék fényképsorozatok fölvételére és föltüntetésére

Az A hüvely az E toldattal van fölszerelve. mely a helytálló G G tengely körül forgó, hosszú hüvelyt képez, melynek külső vége csavarmenetekkel van ellátva. Ezen hüvely köré a Q spirális rúgó van illesztve, melyet a reczés karimájú 0 csavaranya segélyével jobban vagy kevésbbé lehet meg feszíteni és mely a B hengert az A hüvelynek homlokfólületéhez szorítja, úgy. hogy ha a C emeltyű ezt nem ellenzi, a B henger az A hüvely által tovamenesztetik. A P csavaranya, mely a 0 tengelynek végére van csavarolva az A hüvelynek A'toldatát tartja. Az L kúpos kerék a hasonlóképen kúpos és azonos átmérőjű M kerékbe fogódzik, mely az N tengelyre van szerelve; ennek végére van erősítve az F korong, mely tehát ugyanazon forgó mozgást végzi, mint az A hüvely és melynek rendeltetése az. hogy T tárgylencsét, mely előtt elhalad, elfödje. E czélból ezen tárcsa kerületének kétharmadára ki van vágva, a mint ezt a fi. ábra mutatja; ezenkívül az még az F' F" forgó körív oldalán a t lyukkal van ellátva, úgy hogy ezen. nagy könnyűség elérése czéljából igen vékony > lemez teljes egyensúlyba van hozva. Az x szalag, mely alkalmas módon inotollára van göngyölítve, az R vezető korongra fut föl az S sötét kamrának hátterén át: ha a fényképek fölvételéről van szó. az x szalag a berajzolt nyíl irányában mozog, és ezzel ellentétesen, ha a nyert fényképet egy ernyőre akarjuk vetíteni. A szalag, mely az egyik motolláról legöngyölődik, egy másik hasonlóra tekerődik föl még pedig látszólag ugyanazon sebességgel. A motollák tengelyeikre lazán vannak fölillesztve és szabad mozgásukban kis mértékben egy rúgónak oldalnyomása által akadályoztatnak meg. a mint ez a B korongnál a Q rúgó által történik. Ezen készülék részei a fogas kerékáttétel segélyével a következő módon nyerik hajtásukat : A K fogaskerék a hajtó műtől kapja forgó mozgását, melyet az L kerékkel, az A hüvellyel és ennek E toldatával közöl, melyek azzal egy egészet képeznek ; ugyanekkor az L kerék is átviszi ugyanezen mozgást az M kerékre és az F korongra. Ezen idő alatt az x szalag szakaszosan halad tova a B henger kerületi sebességének megfelelő sebességgel, mely henger azon súrlódás következtében menesztetik tova. melyet a Q rúgó az említett- H henj ger és az A hüvely között létesít. Az A hüvely folytonos és a B hengernek. valamint az x szalagnak szakaszos mozgása között fönnálló viszonynak föltüntetése czéljából a készülék a ;5.. 4. és 5. ábrákban három egymásután következő állásában vagy phásisában van föltüntetve. Az első állásban (8. ábra) az 1 peczket a C emeltyű által megakasztva látjuk.; a H fog azonban a nyíl irányában forogva csakhamar elérkezik az emeltyű lejtős <•' végéhez és az 1 peczek mellett elhalad. A C emeltyű ekképen visszaszoríttatik, a mint ezt a 4-ik ábrában lehet látni és csakhamar az 1 peczek is a H fog után halad. A z rúgónak hatása alatt azonban az emeltyű végével újra neki fekszik az A hüvelynek. úgy hogy, midőn a 2 peczek jut azon állásba, melyben az 1 peczek az imént volt, az ezen emeltyűnek mellső oldalán megakad és mindaddig meg van akasztva, míg a H fog, mely forgását folytatja, az emeltyűt vissza nem szorítja, utat nyitván így a 2 peczek számára. Az 5. ábra az emeltyűt a hüvelyre visszatérten tűnteti föl. midőn a fog által mellőzött peczek már elhaladt. Mihelyt az egyik peczek találkozván az emeltyűvel megakad, megakad a B henger is. valamint az x szalag is; ugyanezen pillanatban az F korong szabaddá teszi a T tárgylencsét és ezt nyitva tartja mindaddig, míg a H fog a C emeltyű által fogva tartott peczket ki nem szabadítja. Világos, hogy a kitevés időtartama, mely alatt a lemez a fényhatásnak alá van vetve, kétszer oly nagy, mint az. mely az «escamotage» névvel jelölt tartamnak felel meg, mely alatt a szalag a B hengerről legöngyölt egész hosszával mozog tova. mely hossz a fénykép magasságát határozza meg. Azon viszony, mely a fénybehatás időtartama. mellyel a szalagnak mozdulatlan-