6918. lajstromszámú szabadalom • Újítások elektromos izzólámpákon

— 2 Az újítás niásik czélja az, hogy a fény a szemet ne vakítsa, és ezt úgy érjük el, hogy az ízzótestet úgyszólván a reflektorban helyezzük el, t. i. meggátoljuk, hogy az izzótest a reflektor élén túlérjen. Ha tehát a lámpára a reflektor élén átmenő síkban nézünk, az izzótestet egyáltalában nem látjuk, láthatóvá csak akkor válik, ha a reflektor belsejébe nézünk. Ekkor látni fogjuk ugyan az izzótestet, de a visszaverődés következtében a reflektorban a fény annyira intenzív, hogy a fonál maga alig látható. Csupán csak a reflektornak ama különlegességét kell még megemlíteni, hogy tükrözőfölület helyett homályosat használok. Tehát nem ezüst vagy ezüstözött tükörről ezüst tükrünk van, hanem homályos ezüstfölületünk, mely helyett homályos arany vagy homályos fehér fölület is használható. Ilyen reflektor nem konezentrálja a fénysugarakat, a mi nem is volna előnyös. hanem szétszórja azokat és így czéljának ebben az esetben jobban megfelel, mint a közönséges tükrök. A csatolt rajzlapon javított izzólámpáim egynéhány kiviteli módozatban vannak föltüntetve. még pedig az 1. ábrán a egy gömbsüvegalakú reflektor, b a körülbelül egyenlő nagyságú, a fény átbocsájtására szabadon hagyott üvegfölület. A c izzótest spirálmenetekben tekercselt fonál, melynek tekeriiletei egy félgömbön vannak alkalkalmazva. Emez alakzatot az izzótestet burkoló pontozott vonal mutatja. A c1

árambevezető és r2

áramelvezető úgy van elhelyezve. hogy a fényhatásra kedvezőtlen befolyást ne gyakorolhassanak, a mi a c2 elvezetőnél főleg annak következtében lehetséges. hogy azt a részt az izzótest belsejében vezetjük vissza. A mondottak a 2. ábrában föltüntetett kiviteli módozatra is állanak, mely az előbbitől főleg abban tér el, hogy az a reflektor és így az izzótest is inkább kúpalakú-A 3. ábrán konvex a reflektort alkalmazunk. A c izzótest, mely az a reflektor alakjának csak látszólag nem felel meg. bír ama bevezetőleg említett tulajdonsággal, hogy a fekvőpontjai a reflektorhoz közel egyenlő távolságban vannak. Itt amaz eset van megrajzolva, melynél a <• izzótest elvezető vezetéke a reflektoron megy át. de a c2

rész nem világítóanyagból készül, úgy hogy a test reflexióját korántsem zavarja. Megemlítjük még, hogy nem szükséges a reflektort és az izzótestet a lámpa ama részén alkalmazni, hol a d foglalat van elhelyezve. Lehet a berendezés éppen ellenkező is. Az a reflektor ekkor a lámpa alsó részén van, úgy hogy a fénysugarak fölfelé vezetnek, úgy mint az a nyilakkal jelezve van. Az 5. ábrán föltüntetett kiviteli módozatot az a reflektor és az izzótest különleges alakja jellemzi, ugyanez áll a 6. ábrára is. Eme két esetben, épúgy mint az előbb leírtban és az izzótest teljesen a reflektorban van. úgy hogy abból ki nem látszik. Eme különleges berendezést már a bevezetésben is leírtuk, most csak amaz eddig föl nem említett pontra kell figyelmeztetni, hogy a mennyiben a reflektor az izzólámpának a foglalat félé eső részén van. a reflektornak nem kell a foglalatig érnie. A reflektor és a foglalat között fényátbocsájtó b1

gyűrű is maradhat, mint az példaképpen az 1.. 5. és 6. ábrán van föltüntetve. Eme gyűrűs térnek nem kell teljesen átlátszónak lennie, lehet homályosított, színezett vagy más módon megmunkált. Ugyanez áll az üveg szabadon maradt h részéről is, mely közepén ugyancsak megfelelő módon homályosítható, színezhető, vagy másként alakítható, mint a hogy példaképen a 7. ábrán föl van tüntetve, melyben b„ egy ily módon szerkesztett rész. A b résznek ilyen módon való alakítása különösen akkor előnyös, ha az izzótestet valamely okból úgy alakítjuk, hogy a reflektor alsó élén túl érjen. Az izzótestnek a reflektor belsejében levő része itt is lényegében megegyezik a reflektor alakjával, de ebben az esetben a tekercselés különleges módon történik, a mennyiben a tengely nem merőleges a reflektor síkjára, hanem a reflektor éltengelyébe esik. Ugyanez áll a 9. ábrán föltüntetett kiviteli módozatról is. melynél az üvegtest és a reflektor alakja