6917. lajstromszámú szabadalom • Új összekötő közegek és készülék ezek fölbontására
A behatolási görbe mindig más és más lesz. a szerint, a mint a szárak, még ugyanazon abc szög mellett is, az a b <• d vagy az a b e d vagy az a a f b .•• d, vagy végre az « f b e d alakkal bírnak. A csúcsnak a függélyestől való eltérésének időpontjától kezdve a megindított elgörbülés kivétel nélkül állandóan fog folytatódni. Hogy azonban ezen eltérítés csökkentessék vagy tetszés szerint szabályoztassék. sőt hogy bizonyos körülmények között a görbületek helyett egyenesvonalú eltérítés eredményeztessék. újdonságképen a leírt b r hajláson kívül (16. ábra) még egy második <j b hajlás is rendeztetik el. A 17. ábra ily szögek bevezetésénél végbemenő folyamatot erő-parallellogrammok segélyével tünteti föl. Az ütések s erője mint egyik x v együttható hat az x pontra és az anyagnak W ellentállása, mint másik x u együttható szerepel, melyek x s-sel az r eredőt adják, mely az anyagnak a másik y b hajlás által kifejtett ellentállásának x y együtthatójával x z által az R főeredőt adják, mely ugyan kisebb, de a függélyestől kevésbbé tér el. mint az r eredő. A mi az ily összekötő közegek előállítási módját illeti, úgy az mint eddig azáltal eszközölhető, hogy a 4 hasítékot a szögekbe véssük; a találmány értelmében azonban ez maróval vagy fürésszel is végezhető és a 3 furat egészen el is hagyható. Ily összekötő közegek igen olcsó előállítása eszközölhető öntés által is. mire különösen leginkább alkalmas aczél vagy temperált öntvény. Nagyobb szilárdság elérésére ezen összekötő közegeket ismeretes, e czélra külön berendezett szögkovácsológépekkel vagy formában való kovácsolás által is lehet előállítani. A formarészek az előállítandó összekötő közegeknek alakját matriczaként tartalmazó 8 formafelekből állanak (18. ábra) és előnyös az ő 6 szárakat többé-kevésbbé nyitottan kovácsolni és azokat csak ezután összeverni, hogy a 9 szárrészek nagyobb szilárdságot nyerjenek. De lehet csupán a lejtősen futó csúcsokat formában kovácsolni, a mihez az 5 tí csúcsok számának és alakjának megfelelő 10 forma használtatik mely fölött a 2 szárat támasztó 11 vezetékhüvely rendeztetik el. Az élek a 2 szárba a 10 formába való ütés vagy sajtolás által alakíttatnak, mi után a 4 hasíték a fönt leírt módon állíttatik elő. ha a 2 szár már előzetesen nem lett fölhasítva. A 20. ábra a hasított szögeknek (kapcsoknak vagy horgonyoknak) fémcsíkból való előállítási módját tünteti föl. mely hajlítás (kettőzés) által nyeri a megfelelő alakot, a hol is a fej vagy a szár fölső része hegesztve vagy forrasztva lehet vagy esetleg a 12 hüvely vagy szorító gyűrűvel tartható össze a szár fölső 2 részében. A dolog természetében fekszik, hogy ezen új összekötő közegnek kihúzása lényegesen nehezebb, mint a szokottaké, előnyös e czélra a 21. és 22. ábrákban föltüntetett szerkezetű szöghúzót használni. A 13 főemeltyű kicserélhető 14 csúcsokkal. élekkel vagy kecskelábakkal bír. melyek az összekötő közegnek és ennek fejének vagy szárának minőségéhez képest különbözőképen vannak alakítva, a mint az a 22. ábrában pontozottan jelezve van. A 14 kecskeláb a 13 emeltyűben ismeretes eszközökkel (15 csavarokkal) rögzíttetik. A 13 emeltyűn megerősített 16 kulisszákban csúszik a 17 emeltyűtámasztó, melynek alsó vége a támpontot képezi, míg fölső vége a 10 csukló segélyével a 19 fogazott emeltyűvel van összekötve, melyet a 20 rúgó a 13 emeltyűtől állandóan távol tart. mely azonban a 13 emeltyűnek hasított 21 fogakasztójában akképen csúszik, hogy az csak a 19 karnak a 13 felé való szoríttatásakor mozgatható föl vagy alá. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A sínszegeknél (1 —3. ábrák) már ismeretessé vált hasított, ferde élekkel bíró 2 száraknak a sínszegeken kívüli egyéb összekötő közegeknél való oly alkalmazása. hogy az 5 6 szárak élei vagy csúcsai vagy csak belül vagy kétoldalt, de ekkor kívül csekélyebb hajlással (16. ábra) rendeztetnek el. 2. Az 5 fl száraknak 1. alatt jellemzett kétoldali hajtásának elrendezése sínszögeknél is.
