6858. lajstromszámú szabadalom • Újítások cséplőgépeken

Megjelent 18Í)(>. évi deezeiuber lió ttO-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 6858. í-'z;in i. X/a. OSZTÁLY. Újítások cséplőgépeken. DORNWALD MIHÁLY GYÁROS PRZEMYSLBEN. Szabadalmaztatott 1896 május hó 18-ától kezdve. A jelen találmány tárgya egy berendezés cséplőgépeknek lényeges, egymással dolgozó részein (ütő léczes dob és cséplő kosár), miáltal az ismert gépekkel szemben lényegesen csekélyebb erőfogyasztásnál sokkul nagyobb munkaképességet érünk el. másrészt a kalászoknak tökéletes kicséplését a magok megsértése nélkül és a szétszakított és ennélfogva használhatlan szalmahulladékoknak tetemes csökkentését eredményezzük. Ezen berendezés lényegében abban áll. hogy a cséplő kosárnak és a dobnak léczein meghatározott elrendezésben fogalakú nyúlványokat alkalmazunk, és hogy ezen két géprészt úgy állítjuk egymással szembe, hogy azoknak fogai a gabona beömlési pontjánál nagyobb távolságban vannak egymástól, mint a szalma kivetési pontjánál, és hogy azok sehol sem nyúlnak egymásba, úgy hogy az egymással működő fogak végföliiletei csakis a lefolyás fölé növekedő súrlódással hatnak a gabonára és minthogy nem nyúlnak egymásba, a magokat nem törhetik össze, vagy nem zúzhatják szét. A mellékelt rajz az l. ábrában ezen berendezést függélyes keresztmetszetben tünteti tol. míg a 2. ábra az iitőléczes dob egy részének oldalnézetét és a ábra a cséplő dob egy részének fölülnézetét, ábrázolja. A mint látható, az A cséplő kosár és a B ütő léczes dob a illetve b léczeiken <• illetve d nyúlványokkal bírnak. Ezen, előnyösen mindnégy oldalon leélezett (csonka gúla alakú) fogak a cséplő kosár léczein sorokban vannak elrendezve, melyek egymáshoz párhuzamosan és a léczek hosszirányára merőlegesen álló síkokban fekszenek (3. ábra), míg a dobon elrendezett fogak az egymásra következő léczeken egymáshoz képest váltakozva állanak (2. ábra). A cséplő kosarat, dobot és a fogakat tetszőleges. alkalmas anyagból készíthetjük. A cséplő kosár ismert módon elállítható, míg a dobtengely szilárdan van ágyazva; az előbbi azonban csakis oldalt tolható el a dob felé vagy attól el. miáltal a kosár-és a dobfogak közvetlen távolsága csakis a gabona beömlési pontjánál /'-nél és ehhez közel kisebbíttetik vagy nagyóbbíttatik. ellenben a szalmának kivetési nyílásánál a dobfogak a kosár belföliiletét az utóbbinak minden állásánál érintik, a mint ez az 1. ábrából látható. A dobnak fogai ennélfogva sehol sem nyúlhatnak a kosár fogaiba, úgy hogy csupán