6851. lajstromszámú szabadalom • Villamos olvasztó, hűtőkészülékkel
- 2 alsó negatívnak föltételezett elektródát. A mi legelőször is az 1—3. ábrákban rajzolt foganatosítási alakot illeti, itt a fölső elektróda számára szolgáló B tartó két szárból áll, melyek az s összekötő csavarok segélyével tartatnak össze és melyeknek alsó. az elektróda specziális alakjának megfelelően profilírozott végei a jelen esetben szögletes A elektródát tartják, míg a külső végeken az áramot vezető kábelek úgyne. vezett sarksarúk segélyével vannak rögzítve. Ezen szárak mindegyike már most hosszában belső átjáratokkal, jelen esetben körkeresztmetszetű c csatornákkal bir. melyek két-két párhuzamosan futó karból állanak. melyek egymással közlekednek, hogy a hűtő közegnek keringését illetőleg be- és visszavezetését minden egyes szárban a 2. ábrában a nyilak által jelzett módon lehetővé tegyék, a mennyiben ekkor az r cső a bevezető vezetéket, az r1 cső a levezető vezetéket képezi. Az alsó negatív elektróda számára szolgáló B1 tartó bakalakú, a mellső b1 résszel ellátott fémtestként van foganatosítva, mely a kúpos, alul kiszélesedő b2 hézagolással bir. melybe szénből álló jól vezető bélés van az öntvény megvédésére beverve. Ezen tartóban, mely a B tartóhoz hasonlóan közel a befalazásból kinyúló végéhez az illető kábelvezeték számára sarksarúkkal bir, azonos módon a e1 csatornák vannak elrendezve, melyek csavaralakúan megsodorva tölfelé szállanak és úgy vaunak elrendezve, hogy keringési út keletkezik, melynek számára a nyilaknak megfelelően r2 a bevezető és rs az elvezető vezetéket képezi (3. ábra). A mi már most a hűtő berendezéssel ellátott készüléknek 4. ábrájában föltüntetett foganatosítását illeti, úgy a hűtés itt a fölső elektródára szorítkozik, a mennyiben az alsó úgy van elrendezve, hogy hűtésre nincs szüksége; ezen elektróda ugyanis nem bír tulajdonképpeni foglalattal, hanem közvetlenül a falazatban egy egyszerű P öntött lapon ül, melyhez a kábelvezeték csatlakozik. A fölső elektródát ellenben a B° fémfoglalat tartja, mely egyszersmind a készülék számára részben födél gyanánt is szolgálhat és mely oly test által képeztetik, mely mellső, a készülékbe nyúló hengeres b" részből áll, mely a jelen esetben kereken rajzolt elektróda számára kissé kúpos fiira ttal bir és a bK karból áll, melyen az illető kábelvezeték számára szolgáló sarksarúk ülnek. A r" csatorna itt hasonlóan van elrendezve, mint a B1 tartónál ('3. ábra), a mennyiben az a bx kar egyik oldala mentén csavaralakúan tekerve a b" hengeres részen át az elektródával központosán lefelé és aztán a bx kar másik oldalán ennek hosszában újra fölfelé van vezetve, olyformán. hogy ismét keringési út van alkotva, melynek számára az rl cső a bevezetést. rB az elvezetést képezi, mint az az 5. ábrában a nyilak által jelölve van. Mindezen <•., <;\ <•« út illetve csatorna valamely hűtő közegnek, előnyösen légköri, hűtött levegőnek átvezetésére szolgál, mely megjelölt helyeken illetve az említett módon (vagy fordítva is) az elektródatartókba vezethetők be. Az elektródák ezáltal hatásos hűtést nyernek, mely megakadályozza, hogy azok a fémmel való érintkezési helyeiken túlságosan fölhevüljenek és ezáltal elégjenek, illetőleg a foglalatot tönkre tegyék. A hűtő közegnek bevezetése czélszerűen folytonos, addig míg a készülék működésben van; a keringés által megmelegített hűtő közeget esetleg az árammal kezelendő anyagnak előmelegítésére is használhatjuk. Magát a készüléket illetőleg még megemlítjük, hogy némely czélra például carbidnak előállítására a sarkokat föl lehet cserélni, mivel ily esetekben, mint a kísérletek kimutatták, nem tesz különbséget, hogy a fölső sark képezi-e az anodát és az alsó a kathodát vagy fordítva a fölső a kathodát és az alsó anodát. Az áram az alsó B1 tartótól illetve a P laptól az A1 elektródán megy át és a két elektróda között fényív keletkezik, a mikor is a művelet folyamán képződő, megolvadt szétbontási illetőleg vegyiilési termék, mely mint jó vezető az alsó sark szerepét veszi át, alkalmas lecsapolási lyukon, mint például a d nyíláson át lecsapolható.
