6788. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító készülék izzólámpákhoz folyékony égő anyagok számára

Megjelent 18ÍXJ. évi deczeinlier hó MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS B788. szám. IIM OSZTÁLY Elgázosító készülék izzólámpákhoz folyékony égőanyagok számára. SCHUCHHARDT FERDINÁND GYÁROS BERLINBEN. Szabadalmaztatott 1896 juliuts hó 11-étől kezdve Izzólámpáknál folyékony égő anyagok. | ben czélszerűen még egy mint borszesz, kőolaj, ligroin. benzin stb. részére az égő folyadékok elgőzölésére szolgáló készülékek a többek között az által is tökéletesíthetők, hogy úgy a fő mint mellék égő anyag elgőzölését csigaszerüen csavart csövekben is eszközölhetjük, melyek egymásba fektetve, mindkettő a segédláng által közösen füttetik. A jelen találmány tárgyát egy új készülék képezi, mely az elgázosítást is oly módon eszközli és a lámpában oly folyamatokat idéz elő, hogy nemcsak a legtökéletesebb elgázosítást érjük el. de egyúttal a lámpa nyugodt égését is. A berendezés a mellékelt rajz 1 ban egy lámpán általában, a 2. részleteiben van bemutatva. E szerint a folyadéktartóból egy álló b cső vezet, melynek czélja a folyadék hevítése és elgázosítása, hogy azután az égető félé húzódjék. Ezen cső mellett és tőle elválasztva vezet egy másik álló. a hevítő láng táplálására szolgáló d cső a folyadéktartóból, a mely körülbelül b legfelsőbb pontjáig vezettetik, azután ismét meglehetős mélyre hajtatik, majd fölfelé irányult nyílásban végződik. Ezen cső első fölfelé irányuló részéábrájáábrában külön Í/1

tágulással van ellátva mely a hevítő láng föntartására szolgáló folyadék gőzkazánja gyanánt szolgál. Miután d cső felső d- nyílása alatt levő hevítőláng által a folyadék e/Mien előmelegített és a rf3

-ből kilépő első gőzök e hevítőlángou meggyúltak, az elgőzölgés magától folytatódik, d cső nyílása ugyanis úgy van irányítva hogy a hevítő láng úgy b csövet, mint d1

elgázosítót nyaldossa és a viszonyok úgy alakúinak, hogy a következő folyamat áll be: Ha b és d csövekben a folyadék annyira emelkedett mint a tartóban, a (/-bői égő láng mindkét csőben gőzfejlődést idéz elő, minek folytán a folyadék messze lenyomatik. Idővel b és (/-ben egyensúly állapot áll be, melyet egyrészt a gőznyomás, másrészt ama nyomás idéz elő. mely alatt a folyadék áll, esetleg az emelt csőben levő égő folyadék hidrosztatikus nyomása. A viszonyok olyanok, hogy egyenletesen tartós üzeménél a folyadék 6-ben mélyen lenyomva marad, úgy hogy majdnem az egész b cső gőzzel telt. mely benne X folyton működő hevítőláng által erősen túlhevíttetik. d csőben, illetve d1

kazánban ellenben annyi az égő folyadék, hogy az üzem rendesen föntarta-