6786. lajstromszámú szabadalom • Petróleum égő, szabad fölszívó fölülettel
Megjelent 1896. évi deczeinber hó 23-áu. MAGY. KIK. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 678H. szaru. II/d. OSZTÁ LY. Petroleumégö szabad fölszivófölülettel. STÜBGEN GUSZTÁV LÁMPAGYÁROS ERFURTBAN. Szabadalmaztatott 1896 május hó 5-étöl kezdve. A kerekbél számára való eddigelé használt petroleumégetőknek az a hibájuk van. hogy azok a petróleum fölszívódását azért nehezítik meg. mert a bél az égő falazataihoz fekszik és így az égő ennek következtében elszorul. A bél fölszívása tudvalevőleg csak akkor történhetik jól. ha a bél tökéletesen szabad és azt levegő veszi körül, tehát ha a falazatok vagy fölületek hajcsövessége nincs akadályozva. Minthogy azonban a bél természetszerűleg az égető fölső végein a falazathoz fekszik, a bél fölszívóképessége jelentékenyen gyöngül. A többek közt mutatkozik ez az orosz (kaukázusi) petróleum használata alkalmával. melyet nagy fajsúlyánál fogva közönséges asztali lámpákban nem lehetett használni. A mondott bajok elkerülése végett a jelen találmánybeli petroleumégetőnél a belet az által vezetjük szabadon, hogy az égető falazata az égető fölső szélétől lefelé, és pedig annyira, a mennyire a bél odafekszik. vagy a külső vagy a belső köriileten vagy mindkettőn bordázva vagy csatornázva van, úgy hogy a bél. ott. a hol eddig köröskörül tartatott, az égetőnek csak kiálló széleihez fekszik és így a petróleumtartályból a levegő közvetlenül vezettetik be a lángba. Jelen találmányt tehát egy oly égető jellemzi, mely fölső szélén, az égőfölülettől lefelé, annyira, a mennyire a bél vezetve van. csatornázással van ellátva. A mellékelt rajz 1. és la ábrái, egy az úgynevezett laposkerekbél számára való körégőt mutatnak, a jelen találmány szerint berendezve, a az égető külső falazata, b a belső égetőcső. A b égetőcső alsó részén bővebb, úgy hogy a c bél ott nem fekszik a falazathoz. Az égető fölső végein a1 csatornázással van ellátva, a mi az 1« ábrabeli alaprajzból világosan kitűnik. A bél úgynevezett laposkerekbél. azaz oly bél, mely egy lapos szalagból zárt körré van hajlítva. Minthogy a bél a lapos alakból a köralakba való hajlításnak, természetes rugalmassága következtében ellentáll, azért a bél nem törekszik a b belső csőhöz szorosan odafeküdni, úgy hogy a b belső égetőcső és a c bél fölső falazata között is mindig levegő mehet keresztül. A 2. és 2a ábra a fölül bevont égető elrendezését mutatja hosszmetszetben, a fölül bevont a1 köpennyel. Az égető b belső csöve nincs csatornázva, ellenben az a külső cső csatornázva van. A bél alsó részében szabad. A levegő az I. nyíl irányában szabadon ömölhetik az égő fölülethez.
