6744. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági szög
- 2 kör, négyszög vagy bármely más tetszőleges alak. A 9. ábra összehasonlítás kedvéért a közönséges l sínszöget és a jelen találmány tárgyát képező szöget tünteti föl. A talpfáknak vastagsága főleg azon ellentállás szerint határoztatik meg, melyet a sínszögnek ki kell fejtenie; ennélfogva fordítva is a szögnek ellentálló ereje határozza meg a talpfának adandó vastagságot. A jelen találmány tárgyát képező szögnek alkalmazása lehetővé teszi a talpfa vastagságának a szög ellentálló erejének mérvében való csökkentését, a mint azt a 9 ábra mutatja. Azon esetre, ha a fa A-ban (9. ábra) rothadásnak indulna, mindkét szöget ki lehet húzni és helyükbe, ugyanazon lyukba egy kéthornyos szöget verni, mint a hogy ezt a 8. ábra mutatja, mely esetben azonban a főszögnek csak egyik vagy másik oldalán alkalmazunk segédszöget. Ezen szög egészséges fába fog behorgolódni és így a főszögnek régi lyuka fölhasználható, a mit az eddigi szögekkel elérni nem lehetett. A 10. ábra a jelen találmány tárgyát képező szögnek kihúzatási módját tünteti föl. Az e segédszögnek feje vagy valamelyik oldalán, vagy végén, szemben a fejjel egy kiszögeléssel bír. Ezen kiszögelés alá egy emelő i végét helyezzük és így elég könynyen kihúzzuk az e szöget, mert ez a saját görbéjét követi. Midőn a szög fészkéből kikerül. csaknem teljesen ki van egyenesítve, tehát újra alkalmazható. A rajz /c-ban a talpfából kihúzott szög által szabadon hagyott hézagot mutatja. Az e szögnek kihúzattatása után az a szöget a közönséges szög módjára húzzuk ki. A két szöget egyszerre kihúzni nem lehet. Ha megpróbálnék a főszöget a kisebbik előtt kihúzni, úgy ez nem sikerülne ; előbb szakítanék le a nagy szögnek fejét, mintsem hogy az összeköttetést meglazítanék. A jelen találmány a 13. ábrában látható módon is foganatosítható. Ezen esetben az a szögnek hátulsó felén alkalmazhatjuk a b hornyot, mely az f oldalnyílásban végződik. ^ Az e szög. midőn beveretik, csúcsával a horony oldallapjának görbületét követi és teljesen behatolván a fába. a kivánt görbületet veszi föl. A rögzítés így eléretvén, nyilvánvaló, hogy az « fejre gyakorolt semmiféle feszítés sem fogja a fába hatolt e szög csúcsát kiszabadíthatni vagy a szöget kiegyenesíthetni, annyival is inkább, mivel ez még azonkívül az « szögön elrendezett h horonynak oldallapján talál rögzítést, a mi igen fontos körülmény. A 14. ábrában a b horony párhuzamos az a szög két hátsó élének egyikével és ezen van elrendezve. A rajznak 15. és 16. ábráiban az a szögkét, az imént említett horonnyal azonos b horonnyal van ellátva; ezen két horony oly módon van készítve, hogy az e szögeknek csúcsai egymás fölötthaladnak el, úgy hogy a síkjaik derékszöget zárnak be. A 17. és 18. ábrákban a két e szögnek csúcsai az « szögnek ugyanazon oldalán jönnek ki. a hol is a hornyok közül az egyik az a szögnek hátán, a másik annak oldalán van elrendezve. A szögeknek ezen irányítása a hornyok f oldalnyilásainak oly elrendezése által nyeretik. hogy ezek a szögnek csúcsait ugyanazon oldalon való kihatolásra kényszerítik. Egy harmadik szög az ellenkező oldalon rendezhető el. a mint ez a 18. ábrán szakadozott vonallal van föltüntetve. Végre a 19. és 20. ábrák egy a szöget tüntetnek föl. mely mindkét hátsó szögletén van hornyolva, úgy hogy az e szögek csúcsai ezen szögletek kettős élének megfelelően irányúinak. A b hornyoknak és /' nyílásoknak helyzete természetesen módosítható a szerint, a mint az c szögek csúcsainak elgörbíttetése egyik vagy másik irányba kívántatik. A 21.. 22., 21bi s és 22bi s ábrák a főszögnek egy módosítását mutatják horony nélkül, de tetszés szerinti irányú kiszögeléssel vagy kanyarodással ellátva, mely a segédszöget vagy szögeket a fában szintén elgör-
