6742. lajstromszámú szabadalom • Acetylengáz-égő

- 2 — alakját vegye föl, melynek hossza azonban a gazometerben föllépő kisebb vagy nagyobb nyomáshoz képest különböző lehet. Ezen alaknál az elégés már szabad levegőben is úgy megy végbe, hogy az égő nem kormoz és nem füstöl, a szerkezet mégis tökéletesebb és ennélfogva a világítóképesség\ nagyobb, ha a lángot a lámpaüvegben alul hozzávezetett levegővel hagyjuk égni, mi által az égési levegő meleg állapotban lesz a lánghoz vezetve. Ezt föltételezve tetszésszerinti nagyságú világító föliilet elérésére elegendő megfelelő mennyiségű hajszálcsöveket egymás mellett oly módon elrendezni, hogy nyílásaik egymástól annyira elhajolnak, hogy a belőlük kiáramló gázsugarak nem egyesülhetnek és mindegyik egy hosszú és vékony lángsugarat képez, mely a többitől független és egész fölületén égési levegőtől van körülvéve. Magától értetődik, hogy ezen elv szerint tetszőleges égőnek alakját lehet szerkeszteni ; egynehány a mellékelt rajzon van föltüntetve és pedig az 1. ábrában egy közönséges Spécksteinféle égő, a 2. ábrában egy sík égő lámpaüveggel, a 3. ábrában, egy Argand-féle égő metszetben. a 4. ábrában, ugyanannak alaprajza. Valamennyi ábra csak az eszmemenet követése czéljából van rajzolva és pedig nagyobbított léptékben a pontos méretekre való tekintet nélkül. Bizonyos, hogy minél távolabb vannak egymástól a csatornák vagy csövek és ennek következtében a lángsugarak, annál erősebh a belőlük kiáramló gázáram és ennek következtében annál nagyobb a lángsugár: habár gyorsan jutunk a csatornák maximális nyílásához, mely a gyakorlatban alig lehet 6/10 mm.-nél nagyobb. Tehát minél vékonyabbak a lángsugarak, annál tökéletesebb az elégés és annál jobb a fény. így a 2./10—3./I0. mm.-nyi széles és 3 mm.-iiyire egymástól elhajló csatornanyílások a legjobb eredményt adják és elegendő a csatornák számát megfelelően sokszorosítani, hogy a világítófölület a szükséghez képest megnagyobbíttassék. Észrevesszük, hogy a csatornák falazata fölső végüknél valamivel magasabb, úgy hogy a közös fölület fölé kinyúlnak és .pedig az égési levegőnek azon hely körüli könnyebb áramlására, melyen a láng keletkezik. mely utóbbi tehát egészen alapjáig fehér. Azonban ezen magasodás. mely az említett előnyt szolgáltatja, v nem okvetlen szükséges és az eredmény akkor is nagyon jó, ha a csatornák mint közönségesen az égőkorona közös síkjába nyílnak. Ezen elrendezés fő következménye tehát az. hogy üveggel bíró Argand-féle égőkben az acetylengáznak az elégetését, mely körülmény tehát valamennyi létező gázkészüléknek, melyeknél az égő jelen találmány szerint van szerkesztve, alkalmazását megengedi; az új elrendezés még ama előnyt is nyújtja, hogy az új sajátszerű égőknek a régiektől való megkülönböztetését az elválasztott, egymástól független, finom önálló lángok által lehetővé teszi, míg egynéhány méternyi távolságban már azon látszatot kelti, mintha egy folytonos láng égne. SZABADALMI IGÉNY. Acetylengázégő, jellemezve hajszálcsatornák által, melyek egymástól oly elhajlásban vannak elrendezve, hogy a belőlük kiáramló gázáramok és ennek következtében a lángok nem egyesülhetnek, tehát mindegyik egy vékony, hosszú, egymástól független és ennek következtében egész hosszában égési levegőtől körülvett és így egész szénsavtartalmát elégető sugár alakjában ég el. ama czélból. hogy az égőn a koromképződés és szénsavcsapadékok lerakodása elhárítassék, tehát az acetylengáz alkalmazása ugyanazon könnyűséggel történhessék, mint a közönséges világító gázé, még lámpaüveg alkalmazásával is. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten