6742. lajstromszámú szabadalom • Acetylengáz-égő
Megjelent 1896. évi (leczeniber hó 22-én. MAGY. gg| KIR. S2ABADALMI JgE HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 6742. szám. II/d. OSZTÁLYAcetyléngáz égő. VERBEECK, BRIQUET & CI F - GYÁROSOK BRÜSSZELBEN. Szabadalmaztatott 1896 junius hó 25-étől kezdve. Jelen találmány tárgya egy egyszerű és czélszerű égőszerkezet, mely az acetylengáznak teljes elégését lehetővé teszi szénsavcsapadékok képződése, a nyílások eldugaszolása és ennélfogva füstképződés nélkül; ezen szerkezet valamennyi égőn és különösen közönséges lámpaüveggel bíró Argand-féle égőkön alkalmazható és ezáltal elhárítja azon akadályt, mely eddig az acetylengázvilágítás gyakorlati alkalmazását megakadályozta, Azon hiány, mely a acetylengázzal való világítási kísérleteknél mutatkozott, alapja abban rejlik, hogy e czélra a közönséges világítógáz számára alkalmazott égőszerkezeteket tartották meg, azaz a gázkiömlési csatornákat úgy rendezték el, hogy a gázáramok a csatornák torkolatánál egyetlen egy lánggá egyesülnek, mely a csatolnák számához és nagyságához képest természetesen kisebb vagy nagyobb lesz. Ha most a lángnak folytonossága a közönséges világítógáz számára nélkülözhetetlen, hogy bizonyos térfogatú elégetendő gáz maximális fényét nyerjük, az acetyléngáznál, melynek világítóképessége sokkal nagyobb, nemcsak nem szükséges, hanem még kártékony, mert ezen alaknál lehetetlen az acetylengázt azon levegőmennyiséggel táplálni, mely egész szénsavtartalmának elégetéséhez szükséges, mi által következik, hogy a szénsavcsapadék keletkezik, vagy ez átalakúl korommá, minek következménye rossz világítás és a készülék bedugaszolása, egy szóval az oly kiváló világító képességgel bíró anyag gyakorlati alkalmazása nem lehetséges. Az elmondottakból következik, hogy a megfejtendő probléma egyedüli tényezőjét, az acetylengázlángnak az égési levegővel való táplálása képezi, mely utóbbi elegendő arra, hogy a láng egész szénsavtartalmát elégesse és így világítóképességének maximumát szolgáltassa; ezen probléma egyszerű és czélszerű megoldása képezi jelen találmány tárgyát. A számos kísérlet folytán a föltalálok azon meggyőződésre jutottak, hogy minél kisebbre vétetik a lángnak az égési levegő által körülvett fölülete, annál tökéletesebi) lesz az elégés. Azaz más szavakkal, a probléma megoldására elegendő, hogy a gáznak minimumát, maximális levegő jelenlétében égessük el és hogy a láng egy lehetőleg vékony, égési levegő által minden oldalról körülvett sugár
