6729. lajstromszámú szabadalom • Újítások izzótestek előállításában, önműködő gázgyújtók számára

Megjelent 1896. évi deczeml>er lió 21-én. MAGY. K1I1 SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 6729. szám. Il/g. OSZTÁLY. Újítások ízzótestek előállításában önműködő gázgyujtók számára. ROMOCKI STANISLAUS JÁNOS MÉRNÖK ÉS KŐNIG KÁROLY KERESKEDŐ, MINDKETTEN BERLINBEN. Szabadalmaztatott 1896 április hó 22-étöl kezdve. Jelen találmány ezélja önműködő gáz­gyujtók számára az ismeretes platina fém­gyujtószivacshoz hasonló gyujtótesteket elő­állítani, melyek jobban működnek és egy­úttal tartósabbak, mint az eddig ismertek. Világító gáznak és levegőnek kitett platina fémszivacs és a gáz meggyújtására szolgáló huzal természetesen akkor fog leg­jobban fölmelegedni, ha hydrogént (a világító gázból) és oxigént (a levegőből) H. 2 0 arányban (2 : 16) vesz föl. Egyetlen, a platina csoportba tartozó fémből álló szi­vaccsal ezt nem lehet elérni. Az Osmium- és ruthenium-fémek gáz­gyujtók számára teljesen hasznavehetetlenek, mert, habár azok platinaérczekben való előfordulásuknál és sok tulajdonságaiknál fogva az u. n. «platina csoport»-hoz tartoz­nak, a levegőn való hevítésnél oxydálódnak és magasabb hőfoknál újra nem redukálód­nak, ennél fogva egyáltalán a «nemes» fémek csoportjához nem számíthatók, (L. Handwörterbuch der Chemie 4. kötet 359 1.) a hátralevő «négy platina fém» közül pedig a platina nagy túlmennyiségben oxy­gént, a palladium, irídium ós rhodium pedig még nagyobb túlmennyiségben hydro­gént vesz föl. Ezen okból gyujtószivacsot platinamór- és palladiummórból (inactiv anyag hozzáadása mellett) már előállítottak, melyek gyorsabb működés szempontjából a várakozásoknak meg is feleltek. Daczára ennek, újabb időben fölhagytak a palladium hozzáadásával platinához a gyujtótap­lókban. A mi kísérleteink szerint a platina-palla­diumkeverék ipari hasznavehetetlenségének oka a jelzett czélra annak csekély tűzálló­ságában fekszik. A platinamór és palla­diummór keverék olvadási pontja sokszor még a palladiumnak Violle által (Bericht d. Pariser Akademie 87. kötet 981 1.) kb. 1500° C.-ban megállapított olvadási pontja alatt fekszik. Ellenben mi azt találtuk, hogy finoman elosztott platina és finoman elosz­tott irídium vagy rhodium keverék rendesen még nehezebben olvad, mint a tiszta pla­tina. Ezen megfigyelés volt a kiindulási pont gyujtószivacsoknak előállítására platina és irridiumból. platina és rhodiumból és pla­tinából irídium- és rhodiummal melyek tűzállóbbaknak bizonyúltak valamennyi ed­dig ismert gyujtószívacsoknál és melyek között gyors fölmelegedés és gyujtóhatás tekintetében különösen kitűnnek a platiná­ból és rhodiumból készültek.

Next

/
Thumbnails
Contents