6599. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító lángzó bélnélküli fűtőlánggal

Megjelent 181)6. évi deczember lió 16-án. MAGY. g|g KIR. SZABADALMI ||gB HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 6599. szám. II/d. OSZTÁLYElgázosító lángzó, bélnélküli fűtőlánggal. WINDBERGER JÁNOS FÉMÁRÚGVÁROS BÉCSBEN. Szabadalmaztatott 1896 február hó 25-étől kezdve. A borszesz gázologtatáaára eddigelé oly égetőt használtak, melynek gázologtató kamrája segítőlánggal lassanként fölmelegíttetett, melynek bele a borszeszt tartalmazó edénybe merült. Ha a bél pontosan bele nem illett, tehát túlságosan vékony volt. kiszívta a borszeszt, mely túlömlött és alkalmilag tüzet fogott és legalább is ijedelmet idézett elő. míg ellenben ha az túlságosan vastag volt. a fűtőláughoz nem jutott elég borszesz táplálás czéljából és a lámpa fölmondta a szolgálatot. Végül a fűtőláng bele szabályozható volt, és ennek következtében a különböző égési időben soha sem lehetett egyenletes fűtést elérni, eltekintve attól, hogy egy és ugyanazon égési idő alatt a bélfogyasztás következtében az elgázologtatás kisebbedő, tehát egyenlőtlen volt. E bajon a jelen találmány szerint egy bélnélküli hevítőlánggal bíró égető által segítünk, és az 1—í. ábrákban ily égetők két kiviteli alakja van föltüntetve. A borszeszt magába szívó <t bél minden esetben a h gőzkamr; i közelébe, vagy abba nyúlik, melyet (az eddigi építési módokhoz alkalmazkodva) vagy félkerek (l.és 3. ábra), vagy köralakú (2. és 4. ábra) <• bélvezetékek tartanak. A h gőzkamrába torkollik az új d fűtőlángcső, mely a c vezetékek egyikében lefelé vezettetik, és vagy ezeket (2. ábra), vagy azok e fenekét (1. ábra) áttöri, hogy ismét fölfelé vezettessék. Az ezen végen kiömlő gáz itt meggyújtatik, és fűtőlángul szolgál a fölötte lévő h gőzkamra számára, mely egyébként szintén új módon vagy f kidudorodással (1. ábra), vagy tálalakú g fenékkel (2. ábra) van ellátva, melyen a fütöláng nagyobb fűtőfölületet talál, melynek következtében az elgázologtatás gyorsabban lesz előidézve. Ha egy ilyképpen fölszerelt lámpát megfordítunk. a borszesz többé ki nem folyhat, minthogy az nem talál kilépő helyet, és a d csövecskén keresztül csak a már fejlődött gáz ömölhet ki. Az állandó csőnyílás és az égő-szájnyílásnak a h gőzkamrától való állandó távolsága következtében, végül a gáznak a fűtőlánghoz való állandó odavitele folytán mindenkor ugyanolyan és egyenletes gázologtatás éretik el.