6598. lajstromszámú szabadalom • Ütőszerkezettel és önműködő szabályozó készülékkel bíró villamos ingaóra

egymástól egészen szabályos távolságokban vannak elhelyezve és melyeknek távolsága az 0 tengely mindenkori normális kapcsolómozgásának sokszorosa, A szintén az 0 tengelyen szilárdan fekvő /''ellenkapcsolókerék ugyanis akként van fogazva, hogy fogszáma a G szabályozó korong g bevágásainak sokszorosa. Ha pl. úgy vétetik, hogy az F ezen fogszáma egyenlő 40-el, a G bevágásainak száma 4-el, akkor a G korong kétkét g bevágása között az t ellenkapcsolókerék 10 foga fekszik. A G szabályozó korong fölött az egyikvégén i csapban forgathatólag ágyazott H szabályozó emeltyű h orrával a G szabályozó korong kerületére támaszkodik, másik mozgatható vége az n állítócsavar közelében fekszik, mely az óraváz M keresztcsapszögében állítható. Az óraváz M keresztcsapszöge elszigetelten van azon ágyazva és a P elemmel és az indító készülékkel elektromos áramvezeték által van összekötve. Az óraváz másrészt szintén összeköttetésben van az indítóval, illetőleg az elemmel. Mihelyt a H emeltyű síilyedhet és az n csapot érinti, elő van idézve az érintkezés. Amennyiben tehát csak a G szabályozó korong jönne tekintetbe, a H emeltyű a G korong mindegyik fordulata alkalmával, — ahányszor az előbbinek h orra a g bevágások egyikében feküdnék, — sülyedhetne és az érintkezést előidézhetné. De minthogy ez — a mennyiben az ingakilengés még elegendő — szükségtelen áramfogyasztást okozna, egy az fí emeltyűn elhelyezett és s bevágással bíró S körszelet elrendezése által gondoskodva van arról, hogy a H emeltyű, még ha h orra egy g bevágáson fekszik is, csak túlcsekély ingakilengés mellett sülyedhet és idézhesse elő az érintkezést. A h orr ugyani3 egyidejűleg a G korongra. valamint az S körszeletre támaszkodik ; sülyedés tehát csak akkor következhetik be, ha mindkét s és g bevágás egyszerre fekszik a h orr alatt. Ha az inga kilengése helyes, akkor az egyik ingakilengés végén a szabályozó emeltyű h orra a G szabályozó korong háromszögű g bevágásai egyikének végén áll (6. ábra). Ha az ingakilengés túlcsekéllyé lesz, akkor a g bevágás a kihúzott vonallal föltüntetett helyzet helyett a pontozottan jelzett helyzetbe jön, azaz részben a h orr alatt fekszik. Az B emeltyűn lévő S körszelet s bevágása az inga, illetőleg az B emeltyű minden lengésekor, szintén az ingakilengés vége felé, a h orr alá megy, ha tehát a mondott eset bekövetkezik, hogy mindkét g és s bevágás a h orr alatt fekszik, az emeltyű lestilyed és az érintkezést előidézi. A H és n érintkezésének időtartama azonban csak igen rövid és ennek folytán az elem elhasználódása igen csekély. Világos, hogy a H emeltyű oly módon is lehet elrendezve, hogy az érintkezés a H emeltyű sülyedése helyett, annak emelése által lesz eszközölve, a mi pl. a h és n közötti forgási pont megválasztása által érhető el (8. ábra). A G korong, illetve ennek g bevágásai úgy vannak beállítva, hogy az L indító készülék mágnese mindig csak akkor kezd működni, ha a B inga, illetve ennek üffémlemeze a mágneshez közeledik és működése véget ér, mihelyt a lemez az indítótekercs mágnese fölötti útnak mintegy felét már meghaladta. Az óra az 0 tengelyről mozgatja a mutatószerkezetet, ugyanazon vagy pedig O1 tengelyből lehet — mint végzett kísérletek mutatták — egy valamivel erősebb elem segélyével az ütőszerkezetet is folytatólagosan fölhúzni, anélkül, hogy az óra járásának időtartamát lényegesen megrövidítenék, úgy hogy az ütőszerkezet sem igényel külön fölhúzást. SZABADALMI IGÉNYPONT : Ingaóra, a mutató- és ütőszerkezet számára való villamos hajtással, jellemezve azáltal, hogy egy 0 tengelyen egy fogazatlan E kapcsolókerék. G szabáljozó korong és egy fogazott F ellenkapcsolókerék fekszenek és 0 körül forgathatólag B emeltyű van elrendezve, mely a B in-