6577. lajstromszámú szabadalom • Melegítőtér önműködő hőfokszabályozással csecsemők számára
— 3 — az F kazán fl elvezetője fölé van emelve (3. ábra). Ezen állást az P csavarmenetes rúd föl- vagy lefelé csavarásával szabályozzuk. miáltal ezen rúdnak az M m rúd, illetve az n emeltyű és l1 emeltyű között fekvő része, meghosszabbodik, illetőleg megrövidül. A G éknek ezen állásában a 11 lángzótól jövő meleg gázok az f1 elvezetén elszállnak. Ha az A térben a hőmérséklet csökkennék, akkor az M m fémhőmérőnek, illetőleg az n emeltyűnek vége emelkedik, és ezen mozgás sokszorosított mértékben átvitetik az I1 emelő hosszú karja által, mely sűlyedvén, a G éket alászállni engedi. Ez azután részben vagy egészben elzárja az f1 elvezetét akképen, hogy a meleg gázok kényszerítve vannak a kazánban ismét lefelé haladni, hogy az f1 és f2 között lévő gyűrűalakú nyíláson át távozzanak. E közben a kazánnak külső falát is súrolniok kell, a mi a víznek hatásosabb megmelegítését idézi elő. Ha az A térben a hőfok nagyon emelkednék. akkor a készülék megfordítva működik és fölemeli a G éket és ekképen a gázoknak megnyitja a rövidebb útat. Ezen szabályozó rendszerrel össze van kötve a következőkben leírandó, mely a 3. és 5. ábrákban van lerajzolva és áll a P csőből, mely az A kamra födelén keresztül megy. Ezen cső alúl zárva van és /> válaszfal által két egymás fölött fekvő térre van osztva. A p válaszfal közepén át van fúrva és a kis p1 csővel ellátva, mely a F csőnekvközel a fenekéig ér. A F cső fölül 1> L dugóval van elzárva, mely a csavarmenettel ellátott, a F csőbe benyúló p2 csőnek tok gyanánt szolgái. A p2 cső alsó nyitott vége rézsút le van vágva és fölső ps vége IP kautsuk cső révén R lámpával van összekötve. Másrészről a F cső a ps csőág útján a gázvezetékkel áll összeköttetésben. Azonkívül a p2 cső yl furattal bír. melynek elegendő nagy a keresztmetszete arra, hogy mindig egy kevés gázt bocsáthasson a lámpához és ezáltal megakadályoztassák, hogy a láng valaha teljesen kialudjék. A készülék a következőképen működik: A p válaszfal fölött levő csőbe J higanyt vagy más alkalmas folyadékot öntünk. Ez a p csövön át a /' cső alsó szakaszába folyik, ott összegyűlik és ugyanott összenyomja a levegőt; egyrésze még p1 csőben is marad és kitölti még a P esőnek egy részét is a P válaszfal fölött. Ezután a p2 csövet anynyira becsavarjuk a P1 dugóba, hogy rézsút levágott vége hegyével a higany fölszínét épen érintse, ha az A térben a kivánt hőmérséklet uralkodik. Ha azután az A térben a hőmérséklet a kivánt fok fölé emelkednék, akkor a P cső alsó részében a levegő kiteljed és megfelelő mennyiségű higanyt kiszorít a helyéből. Ez ennélfogva fölemelkedik a P cső^fölső részébe és szűkíti a p2 csőnek nyílását, melyen keresztül a gáz a lángzóhoz jut. Ekkor kevesebb gáz áramlik a lángzóhoz és a fűtés megfelelően gyengébb lesz. Ha igen erős hőfok-emelkedés folytán a higany egészen elzárja a p2 nyílását, a pl furaton még akkor is elegendő gáz juthat a lámpához, hogy a láng egészen ki ne aludjék. A 9. ábrában egy más kiviteli módozat van föltüntetve mely egyszerű szerkezet mellett igen jól szabályozza a hőmérsékletet. A 11 hőforrás fölött (petróleumlámpa, borszeszlámpa, gázlángzó stb. K czilinder van alkalmazva, mely mindkét végén nyitott és B* oldalcső útján a B6 csőtekercscsel áll összeköttetésben. A fűtőgázok ezen tekercsen keresztül haladnak és annak végén kilépnek a szabadba._A K czilindert a B4 csővel összekötő nyílás előtt G'1 toló van alkalmazva, mely az előbbi szerkezetnél leírt G éknek megfelelő G1 zárólemezzel van összekötve. A G1 lemezt és vele együtt a G2 tolót egészen hasonló módon működteti az előbb leírt szabályozó hőmérő, mint a G éket és emelkedő hőmérsékletnél az emelkedik, csökkenő hőmérsékletnél ellenben sűlyed. Ha G1 lemez fölemeltetik, akkor egyidejűleg a G2 toló megfelelően a K czilinder és a Bl cső között lévő nyílás elé tolatik. A fűtőgázoknak útja a B-> fűtőtekercshez ezáltal részben el lesz zárva, ellenben az elvezetés a K czilinder fölső
