6576. lajstromszámú szabadalom • Eljárás önműködő gyújtólabdacsok előállításán és önműködő gyújtószerkezet gázizzólángzók számára

Megjelent 18Í)G. évi tkczeniber lió 14-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 6576. szám. Il/g. OSZTÁLY. Önműködő gyújtószerkezet gázizzólángzók számára. LOEWENBERG GYÖRGY BÖLCSÉSZTUDOB BERLINBEN. Szabadalmaztatott 1896 április hó 30-ától kezdve. Általánosságban ismeretes tény az, hogy kis mennyiségű platinmór vagy taplóval a világító gázt meggyújthatjuk, ha a lápot vagy taplót, vagy e kettő keverékét kapcsolatban bármily megfelelő alakú vékony platina-dróttal tetszőleges gázlángzó égőjének nyílása mellé helyezzük oly módon, hogy a gázcsap kinyitása alkalmával a gáz fölötte végig súrlódjék. Ekkor ugyanis a láp vagy tapló, és a bennök elhelyezett platinadrót izzóvá válik s a gázt meggyújtja. Igen sokféle kísérletet tettek már arra nézve, hogy ilynemű gyújtót alkalmazzanak a gyakorlatban, azonban még eddig nem volt semmi eredménye, és pedig első sorban főkép azért, mert már a platinalápban benne rejlik a nehézség, melyet azon tulajdonsága okoz, hogy izzási képességét azonnal elveszti, mihelyt gőz vagy nedvesség befolyásának lesz kitéve, mivel teljesen szétmálik. Másodszor szenvednek a láp és taplóból készített gyújtólabdacsok, habár rövid ideig is vannak használatnak, azaz a lángnak kitéve, eleinte kicsi, később mindinkább növekedő szakadások és repedések keletkeznek rajtok, melyek lassankint annyira növekednek, hogy a labdacsok egészen szétmorzsolódnak és szétesnek. Hogy ezen hátrányokat kiküszöbölhessük, s különösen a szétmálástól bizonyos időre megóvhassuk, a labdacsok előállításánál a láp- vagy taplóhoz, vagy e kettőből 2:1 arányban készített keverékhez likacsos tűzálló anyagot teszünk, mely pld. égetett és finom porrá őrölt agyagföld, kovaföld, láva, habkő, azbesztliszt vagy ezekhez hasonló anyag lehet. A keverés mechanikai úton történik. Legjobb az arány, ha ezen likacsos pótanyagokból 70 részt keverünk 30 rész láp, tapló, vagy e kettő keverékéhez. Mielőtt azonban e keverés megtörténnék, arra kell figyelnünk, hogy a likacsos pótanyagokból a nedvességet előbb teljesen eltávolítsuk. Ez igen czélszerűen történhetik azáltal, hogy ezeket a hordozó anyagokat kénsavval bepermetezzük vagy abban megáztatjuk s azután minden kis részt jól kiszárítunk. Még előnyösebb a szárítás, ha a pótanyagot bizonyos ideig légmentesen elzárt helyen kénsavgázok behatásának tesszük ki. Az ily módon készített labdacsok azon előnnyel bírnak, hogy sem szét nem máinak, sem szét nem morzsolódnak; a levegő nedvessége legkevésbbé sem befolyásolja, mivel a likacsos pótanyag likacsaiban vissza-