6573. lajstromszámú szabadalom • Javítás tengermélységet mérő készülékeken
' gy mástól eltávolodnak, hogy a siilyesztett F ^t belső részében elhelyezett áramzáró § 'iiletek ne érintkezzenek és az érintkezés * dk akkor történhessék meg, ha a siilyeszjtt test oldala vagy alsó része valamibe megütközik (1. ábra II. rajzlap). Lehet a .siilyesztett test egy darabból is, ilyenkor csizma vagy kardalakú toldalékkal látjuk el, mely úgy az oldal, mint az alsó részen történt ütközés alatt az áramzáró fölületekre hat (2—4. ábra, II. rajzlap). Ajánlatos a siilyesztett testeket hal . szivar-. vagy tárcsaalakban készíteni, hogy gyorsan siilyedjenek s a víz hullámzása által elmozgatott mérőhajó menése alkalmával a víz fölszínére ne kerüljenek. Mindezen esetekben a sülyesztett testnek hajókormányhoz hasonló alakot adunk, hogy ellenkező irányban el ne fordulhasson, és a vizet jól messe. Különösen előnyös a sülyesztett testeket iszapos helyek mérésénél csizma vagy kardalakú toldalékkal ellátni, mely oldal vagy alsó ütközésnél az áramzárást létesíti, mivel ekkor kis érintkezési fölület nem működhetne oly pontosan, mint a nagy fölületű csizma vagy kardalakú toldalék. A II. rajzlap 1. ábrájában föltüntetett sülyesztett test két egymással mozgathatóan összekötött részből áll. Az a1 * vezetődrótot a1 áramzáró szöggel, az a2 * vezetődrótot pedig «2 áramzáró szöggel kötjük össze. Ha a mérés hajómenet közben történik' akkor a lesiilyesztett test Rx tárcsája a1 , s2 kormánylap segélyével a menet irányába fog beállani, s így minden előtte álló tárgyba beleütközhetik, hogy az áramot zárja. Rl tárcsát tokba helyezzük, melynek n tengelyét n rúgó állandóan nyomja, úgy hogy ütközés előtt egy n tengely hátulsó végén levő «3 áramot záró rúgó a1 , a2 szögektől távol áll, ha azonban Rl tárcsa üt kőzik, akkor a3 rúgó a1 , a2 -re nyomul, az áram záródik s a víz fölötti készülékek mozgásba jönnek. Ezen áramzárásnál a siilyesztett test két különálló része nem tolódik egymáshoz. Ha a sülyesztett test if-nál ütközik, akkor az «2 szöget tartó alsó rész szilárdan áll és az a1 szöget tartó fölső rész lecsúszik, míg a két szög érintkezik, miáltal az áramot zárjuk. Ha az oldal és alsó ütközés egyszerre történik is, az semmit sem változtat , az áramzáráson. habár a két testrész a\ aszögei és «s rúgó egyszerre érintkeznek. Biztosabb vezetés czéljából függélyes irányú ütközéseknél a1 kormánylapba fl peczket alkalmazzuk, mely az s2 kormánylap /' tokjába vezethető. Az a1 . oa vezetődrótokat il elszigetelő anyagon át a sülyesztett test szilárd részeihez kapcsoljuk, s i-nél egy vezetékét egyesítjük. A II. rajzlap 2. ábrájában a sülyesztett test módosítása van ábrázolva, melynél az áramzáró szögek a1 , a'1 a vezetődrótokkal való összekapcsoló részekkel az «2 áramzáró rúgó, mind meg vannak s úgy rendeztük el azokat, hogy oldal vagy alsó ütközésnél, vagy midőn mindkét ütközés egyszerre történik, áramzárás jöhessen létre. Ezen kivételnél a sülyesztett test egy darabból áll. az M3 alsó áramzáró szöget S csizma vagy kardalakú toldalékra rúgó nyomja. E toldalék csuklószerűen van a siilyesztett test első részéhez kapcsolva. Ütközés alkalmával először a toldalék ütközik. a2 áramzáró szöget az a1 szöghez nyomja, miáltal az áram záródik, a siilyesztett test emelkedik, a toldalék ismét visszaesik s az áramzárás ismét megszűnik. »S toldalékot a halalakú siilyesztett test első részén hozzákapcsolhatjuk. Egyúttal mint ábrázolva van az n tengellyel is összekötjük, melyet rúgó által szabályozunk. Az n tengelyt a3 áramzáró rugóval látjuk el. Menetközbeni méréseknél a sülyesztett test hal alakja a legelőnyösebb. További módosítást a 11. rajzlap 3. és 4. ábrája ábrázol, hol a tárcsaalakú sülyesztett test csak két a1 , a6 áramzáró fölülettel bír. melyeket .X-nél csuklósan kapcsolt S kardalakú toldalék oldal vagy alsó ütközés alkalmával érintkezésbe hoz. A toldalékot az ütközési helyen túl kapcsoljuk csuklósan a sülyesztett testhez. Az ütközési helyen
