6491. lajstromszámú szabadalom • Javítások bevéső gépeken
Megjelent 1896. éti <leczeiril>er l»é 1.0-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS IX/<-. OSZTÁLY. Javítások bevéső-gépeken. SABKL VILMOS MÉRNÖK COBLLNZBLN. Szabadalmaztatott 1898 május hó 5-étöl kezdve. Az 1H90 október 7-én kelt Bzabadalomban egy bevésőgép lett leírva, mely egy kicsinyítésnek és tükörkép gyanánt egy nyomtatólapra való folrajzolásnak előállítására szolgál, melynél az L 0 N M parallelogrammánk egyenes irányban vezetendő « és h pontjai (1. ábra) lemniscoidirányítókkal vannak csuklósán összekötve, melyeknek az egyenesen vezetésben való pontatlanságait egy helyesbítőgörbe egyenlíti ki Ezen egyenes vezetés, noha az kitűnően hat. többféle kényelmetlenséget okoz. melyeknek elkerülése képezi jelen találmány czélját. Ha egy kört egy egyenes vonalon csúszómozgás nélkül lehengergetünk. akkor a kör középpontja ez alkalommal egyenes vonalban mozog, míg a körvonal mindegyik pohtja egy kürded pályát ír le. E tényre való tekintettel a föltaláló az egyenesen vezetendő «. és b pontokat (1. ábra) két F körszelet (körnegyed) vagy két G kör tárcsa tengelyeivé teszi, mely előbbiek egy egyenes T vagy Tl vonalzón legördülnek. Ez alkalommal a föltaláló legyőzi az F vagy G-nek a T vagy 7*-hez való odaszorításával járó és e részeknek csúszás nélküli legördülésével járó ne: kézséget és pedig azáltal, hogy az F körg szeleteket vagy- G^rtáreeáknt virsbót ragy -aczélból készíti, és kerületüket egy mágneshez (permanens, vagy elektromágnes) fekteti. mely az egyenes vonalzót képezi. A delejes erő az F körszeletet, vagy a G kör. tárcsát úgy szorítja T vagy 71 vonalzóhoz hogy a legurítás csúszás nélkül lesz elérve, ami az egész gép könnyű mozoghatósága végett föltétlenül szükséges. Hogy az L MN 0 parallelogrammot vivő F körszeleteknek vagy G körtárcsának az asztalon való mozgathatósága lehetővé tétessék, azoknak alátámasztva kell lenniök. mely czélból kis kocsik lesznek alkalmazva, melyeken a G kör tárcsa b középpontja, vagy az F körszelet b bl 6* pontjai a következő sajálszerű módon fekszenek. Az F körszelet bl sarokvégei (1. ábra) körpályákat írnak le, melyeket a kiskocsiknak, melyeken e pontok fekszenek, az A'-ről 7-re való legendáskor meg kell futniok. A két körpálya megközelítőleg pótolható 2. kön ívvel, melyeknek legkedvezőbb x x1 középpontjai legezélszerűbben, empirikusan állapíthatók meg Oly czélból hogy-a körvonalnak a körpályától való eltérése mértékét lássuk, melynek mindakét oldalon fi. m/m-nél többet kitenni nem kellene.Ezen x ^középpontok megadják a tengelyirányt .két- kis »T“» melyeken a b} vagy F1 pont nyugszik. Ha
