6474. lajstromszámú szabadalom • Újítás csavarmenetfúrókon
Megjelent 1896. évi deczember lié 7-én. Újítás csavarmenetfúrókon. HOLZMANN MÓR MÜVEGYÉSZ MÜNCHENBEN. Szabadalmaztatott 1896 junius hó 20-ától kezdve. Jelen találmány tárgy csavarinénetfúrókon való újítás, mely azok tartósságát, valamint metszési erejét fokozza. A mellékelt rajzi.ábrája a csavarmenetfúró nézetét; a 2. ábra annak metszetét tiinteti föl nagyobbított léptékben. Tapasztalás szerint tartósabb egy vágószerszám akkor, ha annak használatakor a metsző fog valósággal forgácsot is visz magával. Ez eset azonban nem forog fönn az eddigelé használatban lévő csavarmenetfúróknál. Vegyünk csak egy három részű csavarmenetfúrót, akkor az egyik metsző fogtól a legközelebbi fogig való különbség oly csekély, hogy a következő vágóéi nem talál elegendő anyagot egy forgács elvételére. A csavarmenet ezért kevésbbé lesz vágva, mint benyomva, miáltal egyrészt fölösleges erővesztegetés, másrészt a csavarmenetfúrónak hamis helyeken való túlságos igénybevétele megy végbe. E baj elhárítása czéljából a csavarmenetfúrót olykópén kell berendezni, hogy mindegyik egész fordulatnál csupán egyetlen fog vág, úgy hogy az mindig elegendő anyagra talál a forgács vágására, minthogy az előző ~*~“fogak nehűL.yágtak el anyagot, tehát. pgy^__általában nem js dolgoznak, hanem csak | vezetőül szolgálnak, de sem metsz, sem nyomó hatást ki nem fejtenek. Ezáltal lehetővé van téve, hogy egyetlen fúróval, sokkal csekélyebb erófölhasználás mellett, egészen nagy csavarmeneteket egyszerre vághassunk. A csekély erőfölhasználás folytán a letörés ki van zárva. Ehhez járul még. hogy e csavarmenetfúró megengedi a forgácsok akadálytalan kihullását. A csavarmenet fúró szerkezete legjobban annak előállítási módja kapcsán lesz jellemezve. A csavarmenet mint közönségesen, a magon hengeralakúan bemetszetik, és külső kerületén, hosszának */, részéhen * kúpalakúan át lesz esztergálva azután a hornyok lesznek belevájva. Hogy minden fordulatból legfittebb csak egy vágófogat nyerjünk, a két vágó fog között lévő élek, vagyis nem vágó fogak csekély mértékkel mélyebbre tétetnek, mint a legutolsó vágó fog. Ily módon működik az egyik csavarmenetben pl. az a fognak csak a <I éle (2. ábra), míg a b és\r fogak a vágandó csavarmenetet nem befolyásolják, úgy hogy a belefogó dzó legközelebbi fog ismét elég anyagra talál, hogy szintén forgácsot - vághasson—A—esavarmenetfúnir *""" nagysága .és a mezők száma szerint két vágó fog között egy vagy több olyan fog '
