6470. lajstromszámú szabadalom • Körforgó vágószerszám és eljárás és gép annak előállítására
6 a késfejet felhelyezni, .vagy levenni lehessen. Minthogy az orsófelek mindig ismét pontosan egymáshoz simulnak, azért egy késfejnek le-vételekor az újból való fölhelyezésekor az eszközölt állás pontosan fönntartva marad..Ezenkívül az orsófeleknek egymásfölé hosszirányban való eltolhatása folytan (ami más alakítás által is elérhető, minta 14. ábra szerinti) a készülék különböző hoszszúságú késfejek és kések számára beállít-, ható. Az ismert szerkezetű késfej yts-al a kés vH-el van megjelölve. A srófanyának a nalakíV csavarmenet irytiljLaiivokra való fök'savarása által, a késfej az orsón megszorítható, mely aíkálómmá magától központosítva lesz. Az orsófeleken vannak a li fokívek. egymással pontosan átellenbén. Ai íveket felező sugárirányú sík metszési vonalai 90. azaz 90®-al vannak megjelölve. A meghoszszabitott orsó körül, tehát a fí fokívekhez konezentrikusan. ez utóbbiak külső részein (,fi sugárirányú nyílással biró C karok forgathatók: félig föl hasított f2 agyuk, mint hitható. tangencziál irányú csavarokkal az orsón való megerősítés ezéljáböl össze lesz huzva. A karok fölső végükön fnutató csúcsokat képeznek, melyek a H fokív beosztásokon mutatnak. A t'3 hasítékokban D csúszó tuskok vannak vezetve, melyek a Dl mutatókkal C-nek sugárirányú f'1 beosztására mutatnak. A D2 srófanyákkal a csúszótuskok mozgási pályájuk mindegyik pontján megerősíthetek. Erről, valamint a D*-vel szomszédos részekről később bővebben fogunk írni. A csúszótuskókkal az E1 csapok által eltol Űatólag. de forgathatlanúl vannak összekötve a kisebb E fokívek. melyeket tehát a O-ii sugárirányban lehet eltolni és O-vel lengóen mozgatni, de a 0 fele való saját forgómozgásra nem képesek. 4,- fokívek az E1 csap végét tokszerű E* ‘aggyal burkolják (12. ábra), melyen az E* Ileosztásokon (13. ábra) játszó F mutatók elfordulnak. A mutató-ágyak tengelyiíányú nyúlványai befelé lapos 1i'1 részeket képeznek, melyeknek F2 működő fölületej az El csapok geometriai tengelyének síkjaiba esnek. A fölületek mindegyikén egy közép F1 irányítóvonal a tengelyek meghosszabbításában fekszik. Az El csapok eltolása által az Fl részek, melyek csúcsban is végződhetnek, az Ai kés oldalaihoz közelíthetők. Az F* fölület é.4 C kar geometriai tengelye által képezett szöget F mutatónak E, Ett-ra való beállítása által határozzuk meg; az F mutató forgópontjának beállítását pedig a 0 karnak Vi-re való beállítása által eszkö-Ezután a készülék működési módja künynyen megérthető lesz. Miután-az__á* . kés — nagysága meg van állapítva, a 1) csúszó . 'ITOt ólrV'^un annyira '-eltolhatok, hogy . a-— D1 mutatócsűc8ok a sugárirányú Cl beosztáson, az A orsó geometriai tengelyétől egyenlő távolságban fekvő két pontot jelölnek meg. Ekkor az Fl részeket a késoldalakhoz lehet tolni és a hol az irányítóvonalak a késoldalakkal találkoznak, azokon pontokat lehet megjelölni, melyeknek a késfejtengelytől egészen egyenlő távolságban kell lenniük. A C karoknak a B-n való beállítása által az él egymáshoz való végpontjainak helyzete pontosan meghatározható, miután mindegyik kar a fokbeosztás egy bizonyos pontjára vitetett A ('mutatócsúcsokat annyi fokkal toljuk el, a hány fokot az élnek egyik késoldaltól a másikig megfutnia kell. A metszési szög meghatározása ezéljából F mutatót. E, E*-ra beállítjuk. Ekkor az Fl részek F* működő fölületeit a J megfelelő síkba állítjuk be és ezen sík szerint a késoldalt karczolással jelöljük meg. A kések utánvizsgálásakor (tehát ha a mellsík már megvan) a mellsíkot a késoldalakon (lásd 10. ábra jobboldalát és 13. ábrát) az J^-rc akként fektethetjük, hogy a metszési él az irányvonallal egybeessék és így az él végpontjainak helyzetével egyszersmind annak szögét is megvizsgáljuk. Mopt még a szerkezet néhány része írandó le, melyekre előbb csak utalás történt és pedig az El csap vezetésére és megerősítésére szolgáló mód. Mindegyik D vezétötuskó két 1)* és Di részből áll, melyek karimájukkal a Cs nyílás - széleire feküsznek
