6470. lajstromszámú szabadalom • Körforgó vágószerszám és eljárás és gép annak előállítására
4 mint a méllsík pontos fekvését az élesítéskor ..fönntartani, mert az élesítendő földiét sík; ép ily egyszerű az élnek újbóli mégele- ' sítése a késfejtengelyhez való eredeti helyzetében. ha ismét a kés mindegyik oldalán a tengelytől egyenlő távolságnyira fekvő pontokat jelölünk meg és ezen pontok között az új mellsíkot elégséges metszési szög alatt' megélesítjük. Megjegyezzük, hogy e szög az él hosszában pontról-pontra változik, ép uzérLjiiert a mellfölíilet sík. Haoív k"ésokrö 1 TÜTT "szó-maijaik DLotilok és húzzunk F köríveket, melyek legkülsőbbje a Avel egybeesik. A köríveket g és g1 vonalak metszik. szolgálnak, ellentétben a kkor-a. k tip, mmybo 1 a nyers késeket készítjük, esztergályozás által profilírozott hátföliiletet kap. mely a késeknek, a mellsíkok kiélesítése általi elkészítésekor a kívánt (középső) élszög alatt oly metszési profilt ad. niely a bevezetés értelmében, alkalmas a kívánt profil kivágására. Hogy e mellett a metszést a metszési profil szabálytalansága daczára, unnunk egész hosszában biztosítsuk, e profil legmélyebb bemélyedései a késnek vékonyabb végébe 9. ábra értelmében) helyezendők át. Az ő. ábrában a metszési profilnak geometriai úton való meghatározására szolgáló módszert kiváltunk bemutatni. Legyen a D , a késfej (geometriai) tengelye, d az él köralakú pályája. E legyen középpontja azon körnek, mely szerint a C kés görbítve van, mely az ő. ábrában (még profilozás nélkül) előlnézetben van feltűntetve. ■**"...........'X1 "TIÍŐTISIIv"" ÖÜ egybeeső élsík helyzetét azáltal határozzuk meg, hogy a késoldalakat megjelölő d körnek metszési pontjaitól, tehát az f és fl érintők érintkezési pontjaitól g és g1 vonalakat liúzzúk befelé. Az i és j szögekre, melyek a metszésiszög határvonalát meghatározzák, még visszatérünk. A g és gl vonalak a Z>-től egyenlő távolságnyira fekvő két pontból indulnak ki és párhíwamosak; megfelelnek tehát ama követelményeknek. melyeket a mellsik helyzete és egyenletes alakítása tekintetében támasztunk. Most helyezzük be a körzőt Z)-nél, K körívek ‘ sugarai szerint á profil-mélységeket állapítjuk meg. Ott, ahol a körívek a 77-n keresztül menő F'\ F\ A 72 vonalat metszik. F1 vízszintes vonalakat huzunk az Fs-hoz. Az F1 hosszát az F\ F* és F\ Fl függélyes vonalak határozzák meg, melyek a D tengely irányában mérve a kés hosszúságának megfelelnek. A nyert vonalhálózatba a készítendő munka 77 profilját berajzoljuk. Hogy a megfelelő w*fiM---(H«az~-kwábbL.szti±eazííL-. sünk szerint a. késTési áinietszet^trz #súgárirányú síkkal) megkapjuk, egy második vonalhálózatot szerkesztünk“ W kft kezőképen: Az E mint középpont körül huzzunk A köríveket ama pontokból, ahol az F körívek a g vonalat metszik. Kzáltal a A körívek egymástól oly távolságnyira lesznek mely megfelel a g vonal, (tehát a hátsó, vagy bal késoldal) számára való F köríveknek. A második A A A I* vonalhálózatban a távolságok, a A1 sugáron E felől kezdve a mérést az I1 és I1 közé fölvitetnek. A//és//1 vonalak közti diferentia folytán azonban a talált érték csak az egyik késoldal számára szól. Azért ugyanezen eljárást a g1 vonalra -vonatkozólag ismételjük, és a A* körívek sugárirányú távolságait fölvisszük. 7* J* között. A vízszintes 71 7S vonal megfelel a metszési profil lábélének. Az 111a és 78 7*-en megjelölt pontok, melyek a g, //Mm levő távolságoknak felelnek meg, vonalakkal lesznek összekötve; azon vonalakat, melyek 7* Aon túl vannak, figyelmen kívül hagyjuk. Ezután a 7/ eredeti profil meghatározandó pontjaitól a második hálózat megfelelő vonalaira egyszerűen függélyeseket húzunk, és ezen K függélyesek talppontjait egymással összekötjük, hogy a 77* metszési profil vázlatrajzát megkapjuk. Már mondva volt és az 5. ábrából is kitűnik, hogy az egyik késoldalon lévő i metszési szög hegyesebb, mint a másik oldalon lévő j szög. A mellsík úgy fektetendő, hogy a nagyobb j szög — a végzendő munkához mérten — még mindig-Mfe.
