6470. lajstromszámú szabadalom • Körforgó vágószerszám és eljárás és gép annak előállítására

félidőével megegyezik. Megfordítva az él­profil az élsíkban egy keresztmetszet képe gyanánt is fogható föl, mely a körforgási alak tengelye fölött rézsútosan vétetett. Az életlen késnek az esztergapadon, vagy más módon egész hőssz.úságáhali czélszerüen hengeres vagy kúpos vázlatalakot adunk, noha az lapos helyett (egy henger vagy kúpköpeny kiva^iTkéiiT)“^öiTntet ezen vázlat föltételezi, hogy a kés hátfölü­­lete a mellsíkot az él hosszában egy meg­határozandó szög alatt metszi-: a hátfölület egy körforgótest egy darabja, mely a kép­zelt módon eszközölt élprofilnak valamely tengely körüli forgatása -által lett elérve, mely a késfejtengellyel nem esik egybe, vagy czélszerüen azzal párhuzamosan, vagy majdnem párhuzamosan fekszik. Más szóval: Az él azon vonalban fekszik, melyben a hátfölület a mellsíkot metszi. A kések ipari előállításánál a nyers szerszámnak először a kívánt hátföliiletet adjuk meg esztergályo­zás, vagy más megmunkálás által, és erre a mellsíkot készítjük el. Természetesen meg kell előznie ezt a hátfölület meghatározásá­nak és a mellsík helyzete meghatározásának geometriai úton. Görbe késeknél a hátfölü­let boltozata czélszerüen laposabb, tehát nagyobb sugárral bír, mint az élnek kör­alakú mozgási pályája. A tengely, mely után a kés leforgattatott. a késfejteugely túlsó oldalán fekszik, úgy hogy csak maga az él érinti a származó metszési föliiletet és az él előtt és mögött elegendő hézag van a mozgásra. Ha egy ekként alakított kést a saját ten­gelye körül, vagy (lapos késeknél) saját hosszirányukkal párhuzamosan forgatlmtóvá tennénk, akkor annak keresztmetszete min­den pillanatban, mindegyik metszési síkon, melyek a kés keresztülmenetelekor az élsík által előidézhetók, egészen ugyanazon pro­fillal bírna, mely az előbb leírt módon a késié átvitetett. És ezen profil meg fogja tartani eredeti helyzetét a késfejtengelyre kell ügyelni, hogy a mellsíknak az élsíkkal való eredeti egybeesése fönmaradjon. Ez azáltal érhető el, hogy a késeken határolá­sok alkalmaztatnak, melyek azt eszközük, hogy az újraélesített mellsík a kellő hely­­zetet foglalja el, és a késeknek és azoknak a késfejen való fölfekvésének oly alakítása által, hogy a kés másként nem, mint saját hogy a késtengely és késfejtengely egymás­hoz való eredeti helyzetükben maradnak seknél) hosszirányával párhuzamosan csavar­ható szorosra. ^ Sík földietek gyalulására szolgáló kések­nél czélszerüen oly éleket adhatunk, melyek egy elipszis — egy a hengeren keresztül rézsüt fektetett metszetnek — részeit ké­pezik; ez esetben kellő, szabatos alakú ké­seket lehet egyszerűen azáltal előállítani, hogy esztergályozott, aczólozott kúpok sza­kaszokra lesznek szétrakva; ez utóbbiak aztán úgy lesznek a késfejjen megerősítve, hogy eliptikus élei a tengely fölött rézsúto­san futó síkokban fekszenek és a késfej forgásakor azok hengert írnak le. E mellett nyírómetszést eszközölnek, hasonló módon, mint a csavarvonalakban végződő éllel bíró kések működnek. Ezen találmány oly eszközökre is vonat­kozik, melyek a leírt körforgó vágószerszá­mok előállításának megkönnyítésére és pon­tosságának megvizsgálására szolgálnak. A találmány ezen részének ezélja egy oly eszköz előállítása, mely a mellsík szögét és a vágóélekuek a késen való helyzetét gyorsan megadja, és a kés előállításához, vagy a késnek az utánélesítés után való megvizsgálására szolgál. A mondottakat a rajzok alapján példák segélyével kiváltjuk megvilágítani. A rajzok 1. ábrája egy hosszmetszet az újszerűén alakított késekkel bíró késfejen keresztül; a 2. ábra egy keresztmetszet az 1. ábra vonalpontozott vonala irányában; a 3. ábya az 1. és 2. ábrabeli késfej részleges metsze­tét föltüntető látkép. A 4. ábra egy hpssz­­metszet, a késfejen keresztül, részleges nézet­trrtTT—iTinatlmrás.^11. -unni föltevés-.mellett- tel, bizonyos profil előállításához szükséges késsel fölszerelve; az jdszert tüntet föl, mely által a kés élprofilját vala­' - - i. V • ••• . . k -

Next

/
Thumbnails
Contents