6466. lajstromszámú szabadalom • Keletbélyegző
Az első v korong kerülete 24 részre van osztva, eme részek mindegyikén reliefben az I 12 nappali és az 1—12 éjjeli óra van fölírva. A másik e kerék kerületén az 1—31 nap van fölírva. A harmadik d korong végül a januártól egész deczemberig terjedő hónapok neveit viseli. Ha a c órakorong egy fordulatot végez, az e napkorong 1—31 résszel fordul el és ha a napkorong egy fordulatot végzett, a d hónapkorong Via résszel fordul. , A r órakorong mozgását egy É kerékmű kö/őMéges..TT óra vált ki (2. ábra), mek tengelyen’ levő I éxezénter-korong egy fordulatot végez. Emez I exezenter-korong (4. ábra) a Cf korongra nyomást gyakorol, minek az a következménye, hogy a Ca kilincs az órakoronggal kapcsolt kilineses kereket egy foggal tovább tolja, tehát az órakorong Va* fordulatot végez. A spirálrúgó a Cf korongot ismét a kezdeti helyzetébe viszi vissza. Az / exczenter-korongot működtető E óramű erős rugóval ellátott. 1 dobból, a 2, 3, í és ő .fogaskerékből és a kis 6 szárnyas kerékből (5o és bb ábra) áll. Az 1 dob fogaskoszorúja az l tengelyre ékelt 8 fogaskerékbe fogódzik, (őrt ábra), az í tengelyre pedig azonkívül a 7 korong van fölékelve, melynek oldalt 7a szöge (5« ábra) kerületén pedig egy kimetszése van {bb ábra). A kiváltó mechanizmus egy vízszintes 9 rúdból, a 10 szögemelőből és a vízszintes 11 emelőből áll (bb és 5c ábra). A 10 emelő végén alkalmazott 10a ék (5c ábra) rendes állásában baloldalával a M bütyökre fekszik, a 11 emelő mellső végén levő toldatot pedig a 12 rúgó a 3 fogaskerék tengelyére ékelt 3a korong egy bevágásába szorítja. A közönséges óramű (2. ábra) mutatótengelyére ékelt Ga exczenter forgatásánál a Gb emeltyűt működteti, ez pedig á Gc rúd közvetítésével a 9 rudat emeli föl. A 9 rúd 9c toldata a 10 emelő 10a ékjét a 9d bütyökről eltolja, úgy hogy a 10 emelőt egy spirálrúgó jobbra tolhatja (bb. ábra). A 4 fogaskerék most már foroghat és pedig mindaddig, míg az oldalt kiálló szög a 9 rúdból kiálló szögbe nem ütközik. Ha a G óra mutatója a 12 számot elérte, a Gb emeltyű forgópontja körül forogni fog, úgy hogy a 9 rúd lesülyed. Ennek következtében a 4 fogaskereket megállító szög szabaddá lesz, az E kerékmű forgásnak indulhat és az 1 exczenter- korong tovább forog. ,A 7 korongra megerősített szög a 10 emelőt kezdeti állásába nyomja vissza (b</ ábra); ennek megtörténtével a leírt munkafolyamat újbój kezdődik. Minthogy megtörténhetik, hogy .az E i - rir————— .—.— ------____ * -kerékmű épen akkor kozd öl forogni, miköPv IJefzotT használni akarjuk, egy berendezéshez kell folyamodni, melynek segélyével megakadályozhatjuk azt, hogy a kerékmű lejárása következtében az órakorong tovább mozogjon. Ebből a czélból forgathatóan fölfüggesztett K rudat alkalmazunk (1. ábra), mely alsó, meghajlított végén a 11a peczek segélyével a H tengellyel áll kapcsolatban. Ha a B henger nyugalomban van, a K rúdat a Ha inenesztő fogva tartja. Ha a B henger forog, a K rúd szabaddá válik. Ha a 9 rudat ezen idő alatt a G óra fölemeli, a 9 í’úd a K rúd egy Ka toldatára fekszik és most már előbb nem mehet lefelé, míg a B henger ismét normális helyzetébe nem jut és a K rudat a Ha menesztő vissza nem húzza. Az új keletbélyegző hatásmódja a következő : ’ Tegyük föl, hogy a B henger nyűgalmi helyzetében van (4. ábra), melyben a, kivágása pontosan a lebélyegzendő menetjegyeket tartalmazó A szekrény alá esik. Ha már most a B henger forgásnak indul, úgy a C nyomótagnak görbe Chl karját magával viszi, ezáltal az egész C bélyegző-készüléket körívben lefelé forgatja, míg a bélyegző megfelelő számai a B henger megfelelő kivágásai fölé nem jutnak és így az ezen henger kivágásában levő menetjegyre a bélyeg fölnyomatik. Ekkor a henger és a bélyegző a 6. ábrán föltűnte tett helyzetet foglalta el. Ha a B henger tovább forog, a görbített Ca kar és evvel a C nyomótag igen gyorsan eltávolodik a hengertől (1, a 6. ábrán a pontozott
