6435. lajstromszámú szabadalom • Két mérleghíddal és közös mérlegállvánnyal bíró hídmérleg

I á ■ ■<ábrának N- -N vonal szerinti metszetét és a 9-ik ábra a 7-ik ábrának M—M vonal szerinti metszetét mutatja. A és B az egymástól bizonyos távol­ságra elhelyezett két hídmérleg. A két mér­leg közti tér vagy üres és D padolattal, esetleg födéllel van ellátva, vagy mint K-né) látható, egészen he._vaii. töltve—Az—elsö--|­­mtbffii V JffdfiL szükséges. lm, a-médeg közös emeltyűvel 25, 26 van szerkesztve, melynek két oldalára 21 és 22-nél (lásd 1 3. ábra) a 18, 17, 21 és 10, 20, 22 meg­hosszabbított karok vannak fölfüggesztve. A második esetben (4 -6. ábra) a hasonló (18, 17, 27 és 23. 24, 28 karokat 27 és 28- nál közvetlen a C oszlopon levő mérleg­­dorongra függeszthetjük föl. A két A és B mérleghíd mindegyike áz /-töl 8-ig jelzett bevágásokba a szokásos módon be van ágyazva és a rendesen hasz­nálni szokott mérleghídaktól csak méretre nézve tér el. !>. 10, 11. 12 és 13. 14. 15. ití-nál mind a két A és B híd szánkóján fekszik. Az I., 2. és 3-ik ábrában a 18, 17, 23 belső szánkók 2.9-nál és a 19. 20. 24 belső szánkók 24-nél, a hasonlóan jelzett külső szánkókra vannak fölfüggesztve, mely utób­biak a mérlegemeltyűig arfa merőlegesen meg vannak hosszabbítva és 21 és 22-nél föl vannak függesztve. A 4., f>. és 6-ik ábrákban a berendezés hasonló az előbbihez, egyetlen kivételt az képez, hogy a középső mérlegemeltyű itten elesik s a külső szánkók meghosszabbítása 17, 27 és 24. 28 ferde irányban van esz­közölve. A belső szánkók pedig 25 és 26-nál meg­vannak hosszabbítva. Itt mindenik hídgö­­dörbe behelyezhetünk egy vaskeretet 29. melynek mind a 4 szögleté egy-egy ágy 30 van fölsrófolva. Az ágyakba a bevágá­sok részére 1. 2, 3, 4 perselyeket helyezünk. (Lásd a 7., 8. és 9-ik ábrát.) A 4-től 9-ik ábráig rajzolt szerkezet, mely­nél a C oszlophoz vezető karok ferdék s~ a két híd közötti tér be van töltve, inkább kis^bine^^^ég^néilegtdcre alkalmas melyeken könnyebb teherhordó szekereket mérlegelünk le. Az mnelty«s«erkezet~két. egyszerű vaskeretre van fölszerelve, melyek mindegyikét az alapgödörben emelt 4 pil­lérre ráhelyezzük és ráerősítjük úgy, hogy a keret egyik oldal felére legyen elmozdít­ható. Azután a mérleg oszlopát 4 gróffal ~Ezütt ■mérlegfii i»pn i'övifl agpmlhetjjiil­föl. A szerelést kevésbbé szakértő is elvé­gezheti, mely körülmény figyelemre méltó, különösen ott. hol a fölállítás helye nagy távolságra esik. Az 1-től 3-ik ábráig bemutatott szerkezet; mely egy átviteli emeltyűvel bír, különösen nagyobb megterhelésül teherszekér és vasúti kocsimérlegekre alkalmas. Habár ezen szer­kezetnél a két mérleghíd között kifalazott gödör van, melynek mélysége vasúti ko­csiknál nagyobb mint teherhordó-szekerek­nél ; mégis azon nagy előnnyel bír. hogy a mérleg oszlopa a mérleghídaktól nagyobb. távolságban helyezhető el, mint az előbbi szerkezetnél. Ezen szerkezet folytonos vágányú vasúti hídmérlegként alkalmazva meghecsülhetlen előnyökkel bír, mivel a két híd közötti gö­dörben a sínek alá minden nehézség nélkül kereszttalpfát helyezhetünk el, miáltal a kocsi vágányában biztosan haladhat tova. Más hídmérlegeknél talpfa vagy egyáltalá­ban nem, vagy csak igen nagy anyag- és munkaáldozat mellett alkalmazható. Magától értődik, hogy két híddal bíró hídmérlegem tetszőleges ki- és beakasztó­­készűlékkel lehet ellátva és a mérlegrúd. súlyok befogadására mórlegserpenyővel vagy serpenyő nélkül tolósúllyal bírhat. A két híd egymástól való távolságát s azok méreteit úgy elválasztjuk, hogy a le­­mérlegelendö szekér tengelyei a mérleghíd fölé essenek. SZAHADAI.Ml IlUíNY. Hídmérleg, mely könnyebb szerkezet, ké­nyelmes kezelés és kisebb mélységű alapgödör elérése czéljából D és E koz által elválasztott két híddal A és B bír Fallal részvénytársaság nyomdája Budapesten

Next

/
Thumbnails
Contents