6435. lajstromszámú szabadalom • Két mérleghíddal és közös mérlegállvánnyal bíró hídmérleg

MAGY.

SZABADALMI

KIR.

HIVATAL

SZABADALML-LEIRA&—

6485. szám.

:W

Két mérlegbiddal és közös mérlegállvánnyal bíró hídmérleg

PELIKÁN GYULA MÉRLEGGYÁROS PRÁGÁBAN.

. . Szabadalmaztatott 1896 április hó 7-ótől kezdve.

Szekerek, vasúti kocsik és mozdonyok hídmérlegeit eddigelé csak egy mérleghíddal készítették, nagyobb számú hidaknál pedig megvolt raindeniknek a maga mérlegállványa s így mindegyik mérleg önmagában kUlön-külön működött, hogy például valamely mozdony egyes tengelynyomásait meghatározhassa.

Szekerek vagy vasúti kocsik egy híddal bíró hídmérlegeinek aránylag erősebb szerkezettel és mélyebb alapgödörrel kell bírniok, míg az én két híddal ellátott mérlegemnél, kisebb méreteinek következtében a különböző részek gyöngébb szerkezetűek lehetnek. Továbbá tisztítás és javítás czéljából nem szükséges a mérleg alatt mély alapgödröt ásni. mivel mind a két hidat minden nagyobb nehézség nélkül fölülről leszerelhetjük s így a szerkezet fölülről könnyen hozzáférhetővé lesz téve.

Hídmérlegem csekély mélységű gödrében soha sem fog nagyobb mennyiségű nedvesség összegyűlni, mely a falazatra és vasrészekre károsan hatna, mint az a mély alapgödröknél szokott előfordulni.

Mérlegem két hídja megfelelő köz által egymástól el van választva.

Gly sok hely, anyag, löld- és kömívesmiÜipijinf-Tíjí*

| mindazon alkalmazhatóságot biztosítja, melylyel az eddigi egy híddal ellátott mérlegek bírnak, minthogy tudvalevőleg mérlegelés alkalmával a szekér négy kereke többékevésbbé a híd két végén fekszik föl, míg a hosszú mérleghíd középső része szabadon marad s így a középső résznek nem is kell föltétlenül meglennie.

Kzen körülmény képezi két híddal bíró mérlegem szerkezetének alapját. Kisebb járműveket vagy tárgyakat tetszés szerint egyik vagy másik hídon mérlegelhetünk le, mivel teljesen mindegy, hogy csak az egyik vagy mind a két híd van megterhelve.

Ide mellékelt rajzlapokon: az 1., 2. és 3-ik ábra közös mérlegemeltyűvel bíró hídmérleg, hol az 1-ső ábra a

2- ik ábrának x—x vonal szerinti metszetét, a 2-ik ábra a hídmérleg alaprajzát és a

3- ik ábra a 2-ik ábrának y~~y vonal szerinti metszetét ábrázolja;

a 4., 5. és 6-ik ábra két mérlegemeltyűvel bíró hídmérleg, hol a 4-ik ábra az ö-ik ábrának xl-~xl vonal szerinti metszetét, az

5-ik ábra a hídmérleg alaprajzát és a 6-ik ábra az ö-ik ábrának z—z vonal szerinti metszetét ábrázoljafl 7 - ■fin.i.P8 9~ik áb]-a.Ja._kaietwdwili

ábra a keret alaprajzát, a 8-ik ábra a 7-ik