6432. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék ózonnak előállítására
alkalmazva. úgy hogy teljesen ToTirH^íáuLi. létesíttetik. Azonos módon vannak aztán alul n páros számú elektródák is egymástól elkülönítve illetve egymással összekötve. Kzen elrendezés folytán a gáz i»z Jí-el jelölt nyilak irányában keringhet a külömbözö elektródák között. Végül valamennyi /•>' elektróda' a két vastag Füveg lemez közé van szorítva, mely utóbbiak a be- és elvezető <> és l' csöveket hordják. móílon valamennyi elektróda egyesítve van. köröskörül vékony Q rétegben paraffint vagy más megmerevedő, szigetelő anyagot lehet önteni, hogy teljesen tömítő zárást nyerjünk. Az egészet azután a Hfából vagy fémből készült ezellába helyezzük. A páratlan számú elektródáknak li vezető csíkjai egymással és az /»’ rézsodronnyal vannak összekötve, inig a páros számú elektródák az N rézsodronnyal állanak összeköttetésben. Kzen li és S sodronyok egy nagy feszúltségú transformátornak egyegy sarkszorítójával vannak összekötve. Ha kívánatos, úgy a készüléket szigetelő alapzaton is lehet elrendezni. A mint az föntebb említtetett az ozont akár tiszta élenyből. akár levegőből, akár pedig az élenynek valamely más gázzal való keverékéből állíthatjuk elő. A kezelendő anyag minden esetben az 0 csövön át hatol be a készülékbe, melyen a berajzolt X nyilak irányában átáramlik. miközben ozon fejlesztetik és a /' csövön át elvezettetik. Ez utóbbi csövek által van az ozon fölhalmozására szolgáló gáztartályokkal vagy pedig oly anyagokkal ellátott tartályokkal összekötve. melyekre az ozont behatni engedjük. Szükség esetén az ozonizálandó gázt O-nál bizonyos, nyomással vezethetjük be, a mennyi ben az 0 csövet nyomó levegővel megtöltött tartállyal kötjük össze vagy pedig az ozont a F csövön kiszíjjuk. A helyett, hogy az elektródákat, a mint ez a 4. ábrában föl van tüntetve, egymáshoz képest eltolva rendeznék el, lehet azokat ugyanazon magasságban egymás mellé helyezni, de ekkor a páratlan számú elektródákat alijl. a páros számúnkat pedig fölül-kell furatok1-"11 | ■[ j| ml' gáz az egyik elektródától a másikhoz jut-' hasson. 1 Lapos elektródák helyett hengereseket is lehet alkalmazni, melyek központosán vannak elrendezve. A készülék szerkezete ezek után le lévén írva. most annak működési módját akarjuk fejtegetni. A jelen találmánynak legjellenVzőbbes IHglényftgHttP.hh_.pautjiL. ii._f0ltfl.IAI0nn.k- o /mi fölfedezése, hogy az élenynek polymei izáeziÓja mon rezgő mozgóénak hatóén alatt megy végbe, mely az aetherrészeeskéknek a készülék belsejében eszközölt aránylag hosszú tartamú oseilláló villamos kisülése által kölcsönözteti/c. Ezen oseilláló villamos kisülés elérésére a jelen készülék elektródái úgy vannak méretezve, hogy azok resonátor gyanánt működjenek. Tényleg, ha a készüléknek elektródái ellenkező előjelű, de egyenlő potencziálban tartatnak, akkor két egymástól lényegesen különböző jelenség észlelhető: 1. Hirtelen kisütésnél, a másodpereznek hilliomod-résznyi igen rövid rezgéseivel, a készülék nagyon gyorsan fölmelegszik és a fejlesztett ozonmennyiség csak csekély: rezonanczia nincs. 2. Sokkal hosszabb tartamú rezgésekkel bíró. oseilláló villamos kisütéskor a készülék egyáltalán nem melegszik föl és a fejlesztett ozonmennyiség nagy : ezen esetben van rezonanczia. A készülék úgy van elrendezve, hogy L önindukeziós együtthatója és C villamos kapaezitása között oly visszony álljon fönn, mely szerint a rendszernek ellenállása kisebb, mint j/-—. Ezen föltételeknek eleget kell tenni, ha rezonanciát akarunk elérni. Egy osqilláczió tartama ezen képlet által van meghatározva: T = 2r. f/L. C. A rezgések azonos időtartamúak és elongacziójuk csökkennek; egész tartamuknak legalább is az áramváltakoztató fél periódusával kell egyenlőnek lennie. Ezen föltételeket ki kell elégíteni, ha a m 'JSZSBZiSX
