6386. lajstromszámú szabadalom • Golyós csapágyas ajtósarkok
Megjelent 1896. évi deczember lió 3-án. MAGY. A KIR. szabadalmi hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 6886. szám. VIII/4. OSZTÁLY. Golyós csapágyas ajtósarkak. meltzer henrik gyárigazgató ratiborban. Szabadalmaztatott 1896 julius hó 22-étől kezdve. A csatolt rajzlapon: az 1. ábra az ajtósarok függőleges metszete i a 2. ábra ugyanennek nézetben ; a 3. ábra az ajtósarok keresztmetszete Az ajtósarok az a fölső és a b alsó részből áll, melyeket a c középrész köt egymással össze. A fölső és alsó rész között egy golyós csapágy van beiktatva, de olyan módon, hogy mindig kapcsolatban maradjon az alsó és fölső részt összekötő c szöggel. Ebből a czélból a szögön egy d csapágy korong van megerősítve, melyre az e persely olyan módon fogódzik. hogy7 gyűrűszerű tér keletkezzen. Az e persely alsó éle a d csapágy korong ferdén elvágott alsó élére van hajlítva, úgy hogy az e perselyt a csapágy korongról leemelni nem lehet, tehát a golyók ki nem eshetnek. A golyós csapágy így a c szög közép részével mereven van kapcsolva. Az e persely belső átmérője valamivel nagyobb mint a d kokorong átmérője, úgy hogy az e persely a d csapágy lemez fölött foroghat. Mint az az 1. ábrából kitűnik, az ajtósaroknak az ajtóval kapcsolt fölső része az é perselyen nyugszik, míg a d lemez az ajtósarok alsó részén. Az ajtó súlyát az e perselyre és evvel a golyókra visszük át, úgy hogy az ajtó nyitásánál vagy zárásánál az e persely az a fölső résszel együtt forog, mikor a golyók a forgásban részt nem vevő d lemezen gördülnek. Ha az ajtósarkot megfordítjuk. t. i. ha a b alsó rész fölül kerül és az a alsó rész alúl, az e persely az alsó részre fekszik és a forgásban részt nem vesz, ellenben a c szög és a d korong a golyókon csúszik, maguk a golyók az e perselyben gördülnek. Látni lehet, hogy a szög állása, (tekintet nélkül arra, hogy a persely fölül vagy alúl van-e) a golyós csapágy működésére hatást nem gyakorol. A lazán alkalmazott középszög segélyével azt is elérjük, hogy a sarkat a szög megfordításával jobb és balfelé nyíló ajtóknál egyaránt lehet használni, még eddig külön jobb és külön balsarkot kellett használni. SZABADALMI IGÉNY. Ajtó- vagy ablaksarok, jellemezve az a alsó illetve b fölső sarokba lazán bedugott c közép szög által, melynek közepén eltolhatlanúl egy olyan módon kiképezett golyós csapágy7 van elhelyezve, hogy a fölékelt d korongot egy e persely fogja körül, az így keletkezett gyúrüs térbe pedig g aczélgolyókat helyezünk el, oly módon, hogy az ajtó súlyát a golyók vigyék a korongra át. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten
