6361. lajstromszámú szabadalom • Javítás robbanással illetve elégetéssel hajtott erőgépek hengerein
Megjelent 189<». évi deczember hó 2-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 6861. szám. V/d/2. OSZTÁLYJavítás robbanással illetve elégetéssel hajtott erőgépek hengerein. DIESEL RUDOLF MÉRNÖK MÜNCHENBEN. Szabadalmaztatott 1896 junius hó 22-étől kezdve. A csatolt rajzlap 1. ábrája a-4429. 44. 1206. 39098. XXVIII. 426. számú osztrák-magyar szabadalom 7. ábrájának és a 4122. sz. magyar szabadalom 1. ábrájának másolata és egy égésmótort ábrázol, melynél a C henger négyütemes munkaszakban dolgozik, de mely a levegőt az eddig használt gépektől eltérően nem a légkörből hanem az L edényből veszi, melyben a levegőt már előzetesen komprimáltuk, még pedig egy külön B komprimálóhenger P dugattyúja segélyével. A 4429. 44. 1206. . . , ,. . H9ÖM XXV111426 S Z ' sz a ')a , 'a 'omn a l em e hengert víz befecskendezésével hűtjük, míg a 4122. sz. magyar szabadalomnál a hőfokkiegyenlítő L edényt hűtjük, illetve melegítjük. Az t. ábra azt mutatja, hogy a C munkahenger alsó részét nem hasznosítjuk és ezért lehetséges — a nélkül, hogy evvel a találmány lényegét érintenék — a levegő komprimálását a henger alsó részében végezni. Ebből a czélból a 2. ábra szerint a munkahenger alsó része merülő dugattyú helyett P korongosdugattyúval van ellátva és az alsó A hengerrész el van zárva és szelepekkel fölszerelve. Ha a P dugattyú fölfelé mozog, a B szelepen levegőt vagy éghető keveréket szív be. még pedig vagy a légkörből, vagy egy edényből, melyben más nyomás uralkodik, mint a légkörben. Ha P lefelé mozog, a levegő a C szelepen az L edénybe jut, ezt az edényt vagy a gépállvány egy része, vagy egy kapcsolócső képezheti, azonban úgy is lehet szerkesztve, hogy a 4122. sz. magyar szabadalom szerint hőfokkiegyenlítő gyanánt is szerepeljen. A fölső D hengerrész — mint a bevezetőleg említett kis szabadalomnál — arra szolgál, hogy négyütemű gázmotor gyanánt szerepeljen, a külömbség csak az, hogy a levegő, illetve gázkeverék az K szelepen nem a légkörből, hanem az L tartályból jut a hengerbe. Különben, mint minden négyütemű gépnél, a szívás szakára a kompressziószaka következik. Ezután az elégés és az expanzió és végül az elégett gázoknak az K szelepen való kifúvatásának szaka. Tehát a D munkahenger az A előkompresszió-hengerrel van kapcsolva, Minthogy az A hengerrész minden löketnél egyszer szív, de a D hengerrész a levegőt csak minden második löketnél szívja ki. az L edényben a levegőt mindig kellő mérvű előzetes kompressziónak vetjük alá. Minél nagyobb a nyomás L-ben, annál több levegő jut a D hengerbe és annál nagyobb fog a mótor munkavégzése lenni, ha a többi viszonyok
