6348. lajstromszámú szabadalom • Készülék ürülékeknek száraz trágyára és ammoniákra való földolgozására
Megjelent 1896. évi deciember hó 1-én. MAGY. |j|| KIR. szabadalmi WSlIf hivatal SZABADALMI LEIRAS 6348. szám, XXI/b. OSZTÁLY. Készülék ürülékeknek száraz trágyára és ammóniákra való földolgozására. wedemeyer károly vegyész berlinben. Szabadalmaztatott 1895 október hó 9 étől kezdve. Az eddigi ürülékek földolgozására szolgáló készülékekkel ezeket vagy száraz lepárlás segélyével ammóniákra dolgozták föl, mikor is a szilárd alkatórészek vesztek kárba, vagy pedig az ürülékeket megszárítjuk, amikor az ammóniák vész kárba. Ha mindkét részt megakarták nyerni, úgy a folyós ürülékeket meg kellett savanyítani, hogy az ammóniák ot lekössük. De az ammoniákot mindig rendkívül csekély mértékben lehetett értékesíteni, daczára annak, hogy a sav fölöslegben volt jelen s még hozzá az edényeket is megmarta. A szóban forgó készülék czélja, hogy mindkét részt egyidejűleg és folytonos üzemben lehessen előállítani. A készülék lényegében több tagú lepárlókészülék alakjában van kivéve, melynél a primér módon fűtött edényekben fejlődött gőzt a többi edény fűtésére használjuk. A közönséges készülékek a folyós ürülékek besűrítésére át nem alakíthatók. Első sorban a fejlődő ammóniák okoz kellemetlenséget, minthogy különleges edényszerkezeteket igényel, másrészt pedig az ily nagy mennyiségű folyadék lepárlásánál föllépő nagymérvű habképződés nem csupán folyós, hanem szilárd alkatrészeket is ragad el, melyek azután a gázvezetéket eltömik, tehát a föllépő folyadékhabot a keletkezése helyén mechanikai úton azonnal el kell pusztítani. Azonkívül a keletkezett ammóniák nem kondenzálható, tehát a hőt rosszul adja le és így a fejlődő gázok és gőzök igen kellemetlen fertőzményét képezi, tehát keletkezése után lehetőleg azonnal lekötendő. Az uj készüléknél az ürülékeket egy kazánban keverés közben gőz bevezetésével először magasabb hőfoknál besűrítjük. A fejlődő gőzöket, melyek nagyobb mennyiségű ammoniákot tartalmaznak, egy külön, magasabban fekvő tartályba vezetjük és heves korbácsolás által habmentesítjük, úgy, hogy az ezeket képező nyálkás tömegek és szilárd részek ismét a tömegbe sűlyedjenek vissza. Ezután a gőzöket kénsavval vagy más savval telt edénybe vezetjük, hogy az ammoniákot lekössük, innen egy másik, az első fűtőedénnyel mindenben megegyező fűtőedénybe jutnak, amelyben fűtőközeget képeznek. Ebbe az edénybe a természetesen az első edényre ható nagyobb nyomás vezeti az első edényben előzetes kezdésnek alávetett anyagot át. Ez a művelet még egyszer ismétlődik és ekkor az összes ammóniák eltávozott, az ürülékek pedig anynyira sűrűn folyó anyagot képeznek, hogy az utolsó edényben uralkodó nyomás a
