6291. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép újfajta állati takarmány előállítására
— 2 A nyert keveréket, megfelelő mennyiségű víznek hozzáadása után, egy erős gyúrógépben addig keverjük és dolgozzuk meg5 míg a tészta egészen egynemű és merev lesz és ezen tészta képezi azután az alapanyagot, melyből a takarmányt (mesterséges takarmány) a kívánt alakban előállítjuk. A csíkalakú, illetve lemezalakú takarmány (kutyatakarmány stb.), illetőleg szemcsés takarmány (mesterségeszab) előállítása czéljából a tésztát vagy egy erős szállító csigakészülék segélyével direkt forgóhengerek között (melyek fölületükön az előállítandó mesterséges takarmány alakjának megfelelőleg vannak kimélyítve, vésve) préseljük, vagy pedig előbb kallógépen olyan lemezekké vagy csíkokká alakítjuk, mint a milyet az előállítandó termék (táblák, szemcsék) vastagsága megkíván, azután jönnek csak ezen csíkok a vésett munkahengerek közé. A gépen formált tésztarészecskéket ezután szitákon vagy hodályokon szárítókamrákban megszárítjuk, hogy minden egyes részecske körül egy hártya- vagy kéregféle képződjék, hasonlóan, mint minden fájta süteménynél és kenyérnél. Ezen műveletnek egyrészt az a czélja, hogy az anyagnak a melegben bekövetkezett sterilizálása folytán annak tartósságát fokozzuk, másrészt pedig a keletkezett kéreg megakadályozza az egyes szemek összecsomósodását az állatok belében nehezen megemészthető tésztacsomókká. Azonkívül, különösen a lovak sokkal szívesebben eszik az ilyen ropogós takarmányt, mintáz olyat, mely a nyálban könnyen és hamar meglágyul. A lisztes vagy megsérült részek átszitálása után egy újfajta, egészséges és olyan takarmányt kapunk, melyet majdnem minden állat szívesen és azonnal megeszik és a mely (a végzett elemzések szerint) legalább 30°/o-al több takarmányértékegységet tartalmaz, mint pl. a közönséges zab; miután a takarmány sterilizálva van és nem higroszkopikus, sokáig eltartható és olcsóbb, mint a természetes zab. A mellékelt rajzon egy gép van föltüntetve, mely különösen szemcsés takarmányanyag (mesterséges zab) előállítására szolgál. A gép lényegében áll két üres, gőzzelfűthető forgóhengerből, melyek fölületükön bemélyítve vésve vannak. Az 1. és 2. ábra a gépet két függélyes metszetben mutatja, a 3. ábra a 2. ábrának metszete x—x vonal irányában. A tésztatömeget a tölcsérbe töltjük; ezen tölcsérrel összeköttetésben áll a b hengeres cső, mely alúl a keskeny c nyílásban végződik. A b csőben van a d szállítócsiga, melyet e kúpos fogas kerékpár hajt és a tésztatömeget c nyíláson kiszorítja, a honnét az szalag alakjában lép ki; ezt két, ellenkező értelemben forgó A, B henger meg fogja és a mélyített a vájatokba (melyek szemcsésen vannak alakítva) préseli be. Ilyen módon az a vájatokban szemcsék képződnek, melyek vagy közvetlenül lehullanak, vagy az oldalt támaszkodó e kefék (vakaró kések) által lesimíttatnak, miközben ezen kefék egyidejűleg folytonosan tisztogatják ezen A, B hengerek fölületét. Az A és B hengerek forgását /, g szíjjkorongok és h, i homlokkerékmű létesítik. A hengerek, hogy fűthetők legyenek, belül üresek és az üres j korongon és k nyílásokon gőzt vezetünk be. Az üres hengerben netalán összegyűlendő condensvizet akképen vezetjük le, hogy az üres l karmantyú révén a j tengely körül szabadon forogható m csövet, mely az l1 karmantyúüregbe torkollik, mely a külső levegővel az üres j tengely és a csapágy üregei útján közlekedik, n súllyal megterheljük, mely utóbbi az m csövet mindig függélyes irányban megtartja, úgy hogy a hengerek belsejében foglalt víz a fönnálló gőznyomás folytán m csőbe szoríttatik és onnét kifolyik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás mesterséges állati takarmány előállítására, jellemezve az által, hogy szénhydráttartalmú anyagokat (kb. 60°/o-ot) proteintartalmú anyagokat (kb. 30°/0 -ot) és izgató szereket — mint rozsliszt, korpa
