6238. lajstromszámú szabadalom • Égető-gázizzólánghoz

Megjelent. 1806. évi november hó 26-án. SZABADALMI LEIRAS 6238. szám, ll/d. OSZTÁLY-r Egető-gázizzólánghoz. SCHROEDTER PÁL ÉS RADLAUER SALÓ KERESKEDŐK RERLINREN. Szabadalmaztatott 1896 április hó 14-étöl kezdve. Emez új égetőnek az a czélja, hogy az eddig használt égetők által létesített lángkúpnál intenzivebb lángkúp keletkezzen, mely az izzótest alsó részét épp oly mértékben hevíti föl, mint annak a csúcs felé eső részét. Az égető a csatolt rajzlapon három kiviteli módozatban van föltüntetve, még pedig egy-egy vertikális metszetben és egyegy felülnézetben. A lángzó alsó része mind a három kiviteli módozatnál egy a csőből áll, melynek felső végén tölcsérszerü b kamara van, ezt ismét a c korong fedi le. Az első kiviteli módozat (1. és 2. ábra) szerint a c korong fölött egy csőköteg van alkalmazva, melynek egyes d csövei legzélszerúbben körben vannak elhelyezve és a c korong kerületén levő megfelelő lyukakon át a b kamrával közlekednek. A második kiviteli módozat szerint (3. és 4. ábra) a csőköteget két konczentrikus e f cső pótolja; az ezek között levő gyűrűs tért pedig a sugárirányú falak g g vertikális aknákra osztják, melyek ép úgy, mint a d csövek egymástól kellő távolságban vannak elhelyezve. Ennek megfelelően vannak c korongon a lyukak is elhelyezve. A harmadik kiviteli módozatnál (5. és 6. ábra a c korong felett ugyancsak két konczentrikus h és i cső van alkalmazva, a közöttük levő gyűrűszerű tér a c korongon alkalmazott lyukak fölé esik és vagy teljesen megosztatlan, vagy pedig horizontális lemezekkel, melyekben egymás fölé eső furatok vannak, magassági irányban van megosztva Az l izzótest fölfüggesztésére szolgáló k szög vagy az égő közepén, vagy annak kerületén alkalmazott tetszőleges szerkezetű m hüvelybe dugható. Az a csőre van azonkívül még az o lámpahenger elhelyezésére szolgáló n galléria elhelyezve. Az egészet az ismert módon a q korong segélyével erősítjük a p bunzencsőre Az egész szerkezet hatásmódja a következő : Az alsó bunzenfuvón beáramló gáz légköri levegőt ragad magával, ezután az a cső fölső c lemezébe ütközik. Ennek következtében a b kamrában áramló mozgás keletkezik, tehát a gáz és levegő bensőleg keverődik. A keverék ekkor nagyobb nyomással áramlik ki a c korong furataiból a d csövekbe, vagy g aknákba, vagy a h i gyűrűs térbe és az elégésnél kék lángkúpot képez.