6225. lajstromszámú szabadalom • Apró elemes kamrafenék desztilláló és finomító készülékek számára

— 2 — sakor bekövetkező kiürülésnek hátrányával bírnának. Ezen czélból az elemeknek a számát nagy mérvben szaporítjuk, a mennyiben azoknak igen kis átmérőt adunk és azonkívül kerületüket fogazzuk, még pedig akképen, hogy azokat függélyes sűrűn egymás mellett elrendezett fűrészbemetszésekkel vagy hasítékokkal látjuk el, melyeken a gőzpáráknak át kell vonulniok; ennek eredménye az, hogy a gőzpárák, a helyett, hogy a kamrákban lévő folyadékon nagy és azzal igen kevés pontban érintkező gomolyok alakjában hatolnának át, igen finoman elosztott állapotban jutnak ezen folyadékba és azzal szükségképen megszámlálhatatlan pontban jutnak érintkezésbe. A jelen találmány szerint szerkesztett fogazott kerületű apró elemeknek szerkesztési módja és méretei természetesen mindenképen módosíthatók a fenekek szerkezetéhez és rendeltetéséhez képest. A mellékelt rajzban példaképen a legelőnyösebb elrendezések vannak bemutatva. Az 1. ábra egy elrendezést mutat, mely különösen finomításra szolgáló kamráknál alkalmas. Ezen példában az A elemek rézből vannak készítve és közvetlenül a fenékre illesztetnek, a melyen azokat az a vagy a1 szögecselt szögletvasakkal tartjuk meg; a rajzból kitetszik, hogy az elem kerülete fürészbemetszésekkel finoman van fogazva, melyek egész terjedelmükben egyenlő szélesek és a melyeken a gőz keresztülhatol. Mivel a gőznek áthatolási keresztmetszete arányos az elemen belül és kívül lévő folyadék h niveaukiilömbségével, úgy az a gőznyomással vagyis a hevítés inténsitásával is arányos; a fűrészbemetszéseknek nem okvetlenül kell egyenlőkneklenniök,amennyiben elegendő, ha azok oly keskenyek, hogy a rajtuk átáramló gőzsáv vékony, vagyis hogy azok a csereváltásra előnyös alakúak legyenek, mint a hogy ez a régi, elenmélküli átlyukasztott fenekeknél volt. Ezen elrendezésnél az elemek bemerűlése egyforma, mivel azok valamennyien magára a fenékre illesztetnek. A 2. ábra némileg eltérő elrendezést mutat, mely főleg desztilláló oszlopok számára alkalmas; a fogazások mélyebbek és az elemet három, a fenékhez szögecselt láb hordja; de lehet azokat bronzból készült, központosán elrendezett állványra (3. ábra) vagy egyéb alkalmas tartóra is szerelni. Öntött vasból készült oszlopok számára a 4. ábrában bemutatott foganatosítás szolgál, melynél a folyadékba való bemerülést könnyen szabályozhatjuk; az öntési művelet természetéből folyólag a fogazásnak különösen alúl valamivel bővebbnek kell lennie. Az apró elemek ugyanazon nagyságban minden méretű oszlopnál alkalmazhatók, a mennyiben azoknak csak számát kell a készülék termelőképességének megfelelőleg a fenekeken módosítani. Ezen körülmény azon kiváló könnyebbítést szolgáltatja, hogy ezen elemeknek mechanikai előállítására külön szerszámot szerkeszthetünk és így azokat pl. sajtolás útján a holt idényben előre elkészíthetjük. Az 5. ábra az A elemnek nagy átmérőjű fenéken való elosztását tünteti föl, mely azomban bármily nagyságú fenekekre nézve azonos. Kívánatra egy vagy több b túlfolyási csövet is rendezhetünk el; lényeges azomban mindig csak az, hogy a folyadék könnyen és szabályosan keringhessen valamennyi elem között. Ha ezen elemek csipkézett kerületének szétfejtett vonalát megtekintjük, úgy azt tapasztaljuk, hogy az két-háromszor oly hosszú, mint a közönséges elemeknél. Ezen egész szétfejtett vonal mentén a gőz keskeny és vékony gomolyokra bomlik föl, azon nagy és sűrű gomolyok helyében, melyeket a nagy elemekkel nyerünk. A jelen találmány szerint szerkesztett apró elemek részletei módosíthatók, azokat mindennemű desztilláló készülékekben, oszlopokban, folytonos és nem folytonos finomítókban és tisztítókban egyaránt alkalmazhatjuk, a nélkül, hogy a mindenkori czélnak megfelelő módosítások a találmány lényegét érintenék.