6205. lajstromszámú szabadalom • Tengerit morzsoló dob, gőzgéppel hajtott cséplőgépek számára

Megjelent 1890. évi november hó 23-án. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 6205. szám. X/a. OSZTÁLY. Tengerit morzsoló dob gőzgéppel hajtott csépló'gépek számára. BEHLES JENŐ KERESKEDŐ BUKARESTBEN. Szabadalmaztatott 1896 február hó 29-étöl kezdve. Kukoriczamorzsolásra eddig külön gépeket használtak, melyeket a gazdának a gőzgéppel hajtott cséplőgépeken kívül nagy költségekkel kellett beszereznie és a melyeknek egyébként még sok más hátrányai is voltak. Ennek elkerülése képezi czélját a mellékelt rajznak 1. és 2. ábrájában példaképen bemutatott tengeri-dobnak, mely, miután a cséplőhenger a cséplőgépből el lett távolítva, egyszerűen ennek helyébe illesztetik be, miáltal a rendes cséplőgép igen egyszerűen kukoriczamorzsoló-géppé alakíttatik át. Az 1. ábra a tengeridob keresztmetszetét, valamint annak a cséplőgépbe való illesztésének módját mutatja, míg a 2. ábra a dobnak hosszmetszete. A cséplőgépen a tengeridobbal kétszeresen tisztított tengeri szemeknek mennyisége a legjobb kukoriczamorzsoló-géppel elérhető mennyiséggel legalább is egyenlő, de az utóbbit a tengeridob, munkaképességét illetőleg még azáltal is fölülmúlja, hogy a jelen találmány tárgyát képező tengerit morzsoló dob egyenlő mértékben alkalmas úgy hüvelyeitől megfosztott, mint még hüvelyükbe zárt, tehát leveleikbe burkolt kukoriczacsöveknek lemorzsolására is. A dob maga, a mint ez a rajzból látható, és a mint az az igénypontok 2-ában részletezve van, egy sajátságosan alakított c bádogköpenyegből áll, mely f homlokfalai által van a b dobtengellyel összekötve. A dobnak az 1. ábrába berajzolt nyíl irányában való forgása következtében a tengericsövek az a garattölcsérből a d cséplőkosár és a tengeridob közé jutnak, a menynyiben a dobköpenyeg mélyedéseibe fekszenek és itt a d cséplőkosárnak e sínjei által megragadtatnak. Ezáltal a tengericsövek a cséplőkosáron folytonos forgás közben az e kosársínek és a sajátságosan alakított c dobköpeny között súrlódással haladnak át, úgy hogy a tengeriszemek teljesen és sértetlenül veretnek le csöveikről. Ezen folyamat a következőkben leli magyarázatát : A teli tengericsövek legelőször is a c dobköpenynek legmélyebb pontjaiba feküsznek be, az e kosársíneken megszorulnak, miáltal a tengeriszemeknek egyelőre csak egy része válik le forgásuk közben; ezáltal a részben lemorzsolt tengeri átmérőjében csökkent és már most az e kosársínekhez való horzsoltatása következtében a dobköpenynek szelíden emelkedő fölületein fölfelé vezettetik és pedig mindaddig, míg a