6157. lajstromszámú szabadalom • Újítás kerékpárokon
nak feltüntetve és lényegükben az f golyós csapból állanak, mely az f1 födő anyával szoríttatik az p gömbmedenczébe és ebben ugyancsak az anya által tartatik meg. A mint az 1. és 6. ábrákból kitűnik, a d irányítók forgása a kerékpár középsíkjától kétoldalt fekvő, két d3 vonó rúd segélyével vitetik át a G támasztó kerekeket tartó g villára (1., 2. és 7. ábra.) A g villák 7. ábra egy, a g1 csapszög körüleforgatható, a y2 csukló által a villának felső gs hüvelyével összekötött g4 tárcsából alkotott egyetemes csuklóval vannak az F csöveken ágyazva. A G támasztó kerekek g1 körüli forgatás által nemcsak emelhetők vagy sűlyeszthetők, hanem a g2 csukló körűi forgattatás által a hátsó kerékhez közelíthetők vagy attól eltávolíthatók. Hogy már most a g villáknak oldalmozgást kölcsönözzünk, h irányítókat rendezünk el 1. és 7. ábrák, melyek a mind a három vetítő síkhoz ferdén álló h1 csapszög körül forgathatók és ennélfogva mindig ugyanazon ferde síkban forognak. A h1 csapszögek mindegyike az F csőre erősített h2 hordlemezen 7. ábra űl. A h irányító külső végével a g villán oldalt megerősített hs fülön nyúl át, úgy, hogy a villa el nem fordulhat a nélkül, hogy az irányító azt oldalt ki ne tólná. Az 1., 2., 4. és 7. ábrákban a támasztást eszközlő szerkezetnek egyes részei azon helyzetekben vannak föltüntetve, melyben a támasztó kerekek sülyesztve és a keréktől oldalt elfordítva állanak, úgy hogy azok a keréknek elbillenésekor a talajhoz érnek és a kerékpárnak eldűlését meggátolják. Ha a támasztó kerekeket használaton kivül akarjuk helyezni, akkor az a1 kézi emeltyű az 1. ábrában rajzolt nyíl irányában forgattatik. Az a2 sector ezen forgattatást a b1 sectorra és a b emeltyűre viszi át (3. ábra); ez a 62 vonó rúd segélyével a c emeltyűt a nyíl irányában forgatja (l.ábra). A c emeltyűvel a T alakú d irányító is forog, mely a d3 rúdak segélyével a két g villát és ezekkel a támasztó kereket megemeli és végűi az 5. ábrában rajzolt állásba jut. Ezen forgatás közben a G támasztó kerekek a h irányítónak hatása folytán befelé mozgattatnak és az 1., 2. és 7. ábrában föltüntetett helyzetbe jutnak. A G kerekek már most használaton kivül vannak és csak oly csekély távolságban állanak a hátsó keréktől, hogy a kerékpározó a legszűkebb szorosokban is áthaladhat, anélkül, hogy a támasztó kerekek fönnakadnának. A szerkezetnek ezen állásában a b közlő emeltyű (3. ábra) olyan helyzetben van, hogy magától vissza nem mehet, míg további kilendítésében a D csőnek a b2 vonó rúdra fekvő i toldata által van meggátolva. A b emeltyű önműködőlég azért nem térhet vissza, mert miközben a 3. ábrában föltüntetett nyíl értelmében forog, a b2 irányítóra vonatkoztatott holtponti álláson túlhalad. A kerekek tehát mindaddig megmaradnak megemelt helyzetükben, míg az a1 kézi emeltyű vissza nem fordíttatik. Ha már most a szerkezetet használati állásba akarjuk hozni, az a1 kézi emeltyűt ismét előbbi helyzetébe hozzuk (1. ábra) és nem szorúl bővebb magyarázatra, hogy ekkor a támasztó kerekek ismét sűlyeztetnek és a kerékpártól oldalt mozgattatnak. Hogy befejezett elállítás után a szerkezet önműködőlég rögzíttessék, a T alakú d irányító d1 karjával úgy van kapcsolva a c könyökemeltyűnek c3 karjához, hogy ez utóbbi fordulása közben a d> vonó rúdra vonatkoztatott holtpontjába ér ós azt valamivel meghaladja (4. ábra.) Ezen helyzeten túl a c emeltyű és c3 karja el nem fordulhat, mivel a T alakú d irányító hasítékának végével az e határoló csavarhoz jut. A leírt szerkezet különösen a kerékpározás megtanulására szánt kerékpárokra alkalmas, de használható más kerékpároknál is, mivel ezen szerkezet által a kerékpározó leszállás nélkül is megállhat ""és a kerékpárt nem használásakor szabadon fölállíthatja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kerékpároknál egy ezeknek esetleg szükségelt stabilitását létesítő szerkezet, jel-
