6153. lajstromszámú szabadalom • Újítások radiális turbinákon

— 2 Miután az N harang alsó része az F szárnyak végével szemben van alkalmazva, belátható, hogy ezen JV harang és az ő d1 szárnyai E lemezzel és ennek F szárnyaival egy zárt folytonos mozgó válaszfalat képez, mely a folyadékot a szétosztótól a C ten­gelyig vezeti és csak azt engedi meg, hogy a folyadék a szárnyak és a vezető kerék alsó karimája és a mozgó koszorú közti térbe lépjen be. Most még csak arra kell törekednünk, hogy az N harang függélyes eltolása az E lemez eltolásával egyöntetűvé tétessék, hogy tetszés szerint változó térfogatú turbinát állítsunk elő. mely mindég teljes beömléssel dolgozik, miután a turbina- és vezetőkerék térfogata mindég ugyanazon arányban van. Ezen eredményt a következőképen érjük el: A B küllőktől kezdve (1. ábra) a C tengely egészen az alsórészéig iires és megfelelő szélességű vájattal van ellátva, mely annak bizonyos részére terjed. A C tengely belse­jében egy másik H tengely vagy rúd van bevezetve, mely az E lemezt G ék segít­ségével hordja, mely utóbbi az üres C ten­gelynek előbb említett vájatában csuszhatik. A C tengely forgó mozgásában az E lemez is részt vesz F mozgó szárnyai követ­keztében, mely szárnyak a mozgó koszorú lapátjai közé lépnek be. Ezen H tengely a C tengelyben függélyes irányban eltolható, miáltal az E lemez is F szárnyával együtt a turbinakerék egész magasságában állítható. A H tengely alsó részével I traverzára van erősítve és miután forgó mozgása alatt változó irányban való huzó hatásoknak is ki lehet téve, hogy minden kopásnak eleje vétessék, két Guajakfából készült K lemez­kén ágy aljuk. Maga az 7 traverza két L vasrúd által állítható be, melyek M vezetékeken mennek keresztül és a fölső P traverzában vannak befogva. A gyűrüalakú N harang a két 0 rúdon függ, melyek szintén P traverzára vannak erősítve. Ezen traverzán két Q Q fogasrúd van, melyekbe egy közös S forgórúdra ékelt R R kerekek kapaszkodnak a Q Q fogasrudak mögött g g vezetőcsigák vannak alkalmazva. A C tengelyt az ő mozgó A koszorújával T tok hordja, mely a C tengelyre van föl­ékelve ü ékkel. A toknak pontos állítását V csavaranya biztosítja. A T tok alsó részén egy kemény fémből vagy Guajakfából készült X lemezke van alkalmazva, mely Y golyókon gördül, melyek ismét egy vájatba vannak beágyazva; ez a vájat egy másik, szintén kemény fémből vagy Guajakfából készült Z lemezkében van elrendezve, mely c talplemezen nyug­szik. Ez a lemez, mely mint látható, a tengely­nek és a turbinának egész súlyát hordja, megfelelő állványban kell, hogy szilárdan megerősíttessék. Fölül vagy alól d kengyel­lel is ellátható, mely szabályozható, csap­ággyal van ellátva a czélból, hogy a turbinatengely czentrirozható és szilárdan megtartható legyen. Ezen tengely azon­fölül közvetlenül a B küllők fölött e gyűrűben tartatik, mely f lemez tokjában van megerősítve, a melyre a vezetőkerék szilárdan van fölerősítve. SZABADALMI IGÉNYEK: 1. Radiális turbináknál A turbinakerék összeköttetésben a kónikus és homorú E lemezzel, mely olyan szélességű F szárnyakkal van ellátva, mely megfelel a turbinakerék lapátjai között hagyott szabad térnek; ezen E lemez akképen tolható el a turbina C tengelyén, hogy a turbinakerék térfogata tetszés szerint változtatható, a czélból hogy a kereket mindig teljes beömléssel működtessük. 2. Radiális turbináknál egy kónikus és homorú E lemez ellátva F szárnyakkal, melyeknek szélessége megfelel a turbina­kerék lapátjai között hagyott üres tér­nek, a mely térbe azután a szárnyak belépnek, összeköttetésben egy cylinder­rel vagy N haranggal, melyek egyik szélén olyan széles d1 szárnyakkal van ellátva, hogy ezen szárnyak a B vezető­kerék lapátjai közti térbe beléphetnek

Next

/
Thumbnails
Contents