6152. lajstromszámú szabadalom • Újítások alsóhuzamú rostélyberendezéseken

- 2 — lönböző állásban van a 4—10. ábrákban külön kirajzolva. A 4. ábra a rostélypálcza fölülnézetét tünteti föl, miután az az 1. ábrabeli rostélyelrendezésben lévő állásból 45° szög alatt jobbra forgattatott a hossztengely körül; míg az 5. ábra az ezen helyzetnek megfelelő függélyes metszetét mutatja. A 6. ábra ugyanazon rostélypálczát mutatja fölülnézetben, a hossztengely körüli, 90°-ban való továbbforgatás után és a 8. ábra egy ilyet 45°-ban, a 6. ábrabelivel szemben: míg a 7., 9. és 10. ábrák a hozzátartozó függélyes metszeteket tüntetik föl, és pedig a 9. ábra a 8. ábra x—x vonala irányában és a 10. ábra ugyancsak a 6. ábra y—y vonala irányában. Mint a nevezett keresztmetszeti ábrákból látható, a rostélypálczák vagy tömören, vagy üregesen lehetnek készítve; továbbá megemlítendő még a 3. és 3a ábrákban föltüntetett elrendezés, melynél az A, A1

, A2

stb. rostélypálczák alatt még külön C, C1

légvezetőpálczák vagy ékalakú D lemezen vannak, melyek üregesek vagy tömörek lehetnek. Mint az említett ábrákból látható, mindegyik rostélypálcza az alsó hosszszélen összeérő mindkét fölületén a hosszszélhez derékszögben álló, egyenlő távolságban akként elhelyezett f bordákkal van ellátva, hogy két ily borda között egy g barázda marad, mely az alsó szél bevezetésére csatornául szolgál. Ezen f bordák és g barázdák elrendezése mindegyik rostélypálczánál ugyanolyan és úgy van megválasztva, hogy a rostélypálczák egymáshoz sorozása által az oldali hosszszélek az átellenes hosszszéleket, az egyik rostélypálcza bordáinak homlokvonalai a mellette fekvő rostélypálcza barázdáit határolják (1. ábra) és így a fölülnézetben, azaz a vízszintes síkban a hosszszélek hoszszában végigfutó derékszögű nyílásokat képeznek, mely alkalommal fölváltva egy nyílás jobbra és fölváltva egy nyílás balra fekszik két hosszszél, azaz két rostélypálcza összeérő vonalától. E barázdák és bordák elrendezésének sajátszerűsége tehát abban rejlik, hogy azok határoló vonalai, illetve fölületei oly vezetőszöggel bírnak, hogy az alsó szél vagy gőz, mely alulról a rostélytüzelésbe beszoríttatik, mindkét fölső rostélypálcza fölületet, a 2. és 2a. keresztmetszet ábrákban, a berajzolt nyílik által föltüntetett módon bejárja. Mint ezen ábrákból látható, az alsó fölület nyílvonala felé valamivel visszalép, úgy hogy az alsó fölület nyílvonalai irányában megérkező széláramlatok nem ütköznek a két alsó fölület hosszszélének vonalába,;

ha-7

» nem a fölött bizonyos távolságban elvonulnak, illetőleg fújnak. Ha ezen szél, vagy gőzáramlatoknak már a barázdákba való belépésük előtt bizonyos irányt akarunk adni, akkor a C, C1

vezetőpálczákat (3. ábra), vagy az ékalakú D—D1 lemezeket használjuk (3a. ábra), ezek akként vannak elrendezve, hogy a légtömegek közvetlen fölfelé áramlása, a barázdák keresztezési vonalán függélyes irányban lehetetlenné lesz. A leírt és föltüntetett rostélyberendezés úgy lépcsős, mint sík rostélyok számára alkalmazható. A jelen rostélyberendezés látszólag teljesen ellentmond azon eddig uralkodó véleményeknek, hogy a szabad rostélyfölülettel szemben lehetőleg nagyra kell alakítani, minthogy az előbbi itt mintegy a minimumra lesz redukálva. Azonban behatóbb vizsgálatnál az ellenkező tűnik ki, minthogy itt alapjában véve az egész rostélyfölület úgynevezett szabad rostélyfölületté lesz, mert az alsó szél mindegyik rostélypálcza összes pontjait bejárja, mihez még az járul, hogy az alsó szél keresztülfúvása magával a fölülettel párhuzamos irányban, tehát nem úgy. mint eddigelé mindenütt történt ahhoz függélyes vagy hajlott irányban megy végbe. A jelen szerkezetnél a tüzelőanyagot mintegy azon egész idő alatt, melyben az a rostélyon fekszik, a befújandó alsó szél, vagy gőz minden oldalról oly egyenlően járja be, hogy a rendkívül élénk elégés daczára sem képződnek szúrólángok, melyek a kazánbádogra nézve hátrányosakká lesznek. A rostélyszerkezet alkalmas úgy elő, alsó, valamint belső tüzelések számára; a ros-