6146. lajstromszámú szabadalom • Kettős hatású kőtörő gép
— 2 törőpofa (2. ábra) a fix H törőpofához lehetőleg közel jutott és ennek következtében munkát végez. Ha már most a gép munkafolyamatának leírásánál ezen helyzetből indulunk ki, úgy látjuk, hogy az excentertengely még következő negyedfordulata alatt az A könyökenielőt a B excenterrúd (3. ábra) a 11 vonaltól az I vonalfelé mozgatja és az E törőpofa (2. ábra) a nyitott helyzetébe jut. Az excentertengely második negyedfordulatánál az A könyökemelő a 11 vonalba (3. ábra) jut és így munkát végez. Ha az excentertengely a harmadik negyedfordulatát végzi, az A könyökemelők a II vonalból az I1 vonalba mennek és az E törőpofa ismét nyílik. Ha a tengely a negyedik negyedfordulatát végzi, az A könyökemelők az 11 vonalból a 11 vonalba jutnak, tehát újabb munkát végeznek. Mint a föntebb mondottakból világosan kitűnik, a gép egy körforgásánál kétszer végez munkát, minek következtében a munkateljesítmény az egyszeres hatású kőtörőgép teljesítményének kétszerese. Ezt a gépet tehát az jellemzi, hogy az excenter excentricitása akkora, a mekkora az A könyökemelőknek a B excenterrúdon levő y forgáspontjának elmozdulása (x a 2., 3. ábrán) azon idő alatt, míg a könyökemelő az egyik szélső állásából a középállásába jut. A J excentertengely könnyen kiváltható csapágycsészékbe van ágyalva, melyek az állványba gondosan vannak szerelve (4—5. ábra). A K csapágyfedeleket a Iíx csavarok fogják össze, melyek, mint az 5. ábrán látható, az állvány egész hosszán átnyúlnak és alsó végükön csavarházakat viselnek, úgy hogy az állványba lyukat fúrni vagy csavarmeneteket metszeni nem kell. A csavarházak ép oly czélszerűen a csapágy födél fölött is alkalmazhatók. A csavarbiztosítást ellencsavarházzal és ékkel (5. ábra) vagy ellencsavarház nélkül csupán csak ékkel biztosítjuk (6. és 7. ábra), de akkor gondoskodni kell arról is, hogy a csavarház el ne fordulhasson. A csapágyak kenésére közönséges automatikus L kenőkészülék szolgál (4—5. ábra), melyek a megsérülés ellen levehető L1 fémsüveggel vannak biztosítva. Hogy a csapágyakba por be ne jusson, a tengelycsapokon állítócsavarok segélyével eltolható, egy darabból készült M védőgyűrűk vannak (4. ábra). Az eddig használt gépek excenterrúdjai általában úgy vannak kiképezve, hogy a csapágyfejet négy csavar fogja össze; a csavarokra ható erő ezeket húzásra veszi igénybe, minek következtében eme csavarok könnyen eltörnek és így üzemzavarokra adnak okot. Hátrányuk még emez excenterrúdaknak az is, hogy a könyökemelők G csapágyai a rúddal általában mereven vannak kapcsolva és ennek következtében eme csapágyak elforgatása vagy kiváltása általában lehetetlen. A csatolt rajzlapon az excenterrúd három kiviteli módozata van föltüntetve. A 13. ábrán az excenterrúdon végzett javítások részben oldalnézetben, részben függélyes metszetben láthatók; a 12. ábrán a csapágyfej hosszanti irányban van metszve. A 14. ábra vízszintes metszet a 13. ábra II a 15. ábra a 11- II, a 16. ábra a IV—IV és a 17. ábra a III—III vonala szerint. Mint azt a 13. ábrából látni lehet, az R csapágyat a P kengyel oly módon köti az alsó Q részhez, hogy a P kengyel és a Q alsó rész egymásba fogódzik, illetve, hogy a két rész bajonettzár módjára van egymással összekapcsolva, mint az a 13. és 14. ábrán látható. Eme kapcsolat következtében csavarok alkalmazása fölöslegessé válik. Az alsó S csapágycsészét az 0 ék húzza meg, úgy hogy a csésze mozgás közben zörejt nem okozhat. Hogy a csapágyfejet zárni lehessen, a Q alsórészt úgy toljuk a P kengyelbe, hogy kisebb b mérete menjen a kengyelen át, ezután, mint az a 14. ábrán látható, 90°-kal elforgatjuk, minek megtörténtével a Q alsórészt a kengyel bajonettzárszerűen fogja körül. Minthogy a P kengyel az egymásba fogódzás helyén eltörhetne, alsórészén újból a Q részbe fogódzik, még pedig oly módon, hogy a Q alsórész a P kengyel P1 részét
