6131. lajstromszámú szabadalom • Javítások papiros és más effélék enyvezésére szolgáló géprészeken
— 2 — 24-ik ábra mutatja. Az elválasztást egyszerűen azáltal eszközöljük, hogy a merítőlapot lefelé mozgatjuk, vagy a rakosót fölemeljük vagy mindkettőt egyszerre elmozgatjuk. Az elválasztott két fölületet azután ezen helyzetben hagyjuk mindaddig, míg az eny vrétegek teljesen elváltak egymástól (lásd a 25-ik ábrát). A 24-ík ábrában r fölsőréteget és s alsóréteget összekötő v szál látható. Azáltal, hogy a részek e helyzetben állva maradnak, az enyv tapadása elég időt nyer arra, hogy a v szálat elszakítsa, miáltal r enyvréteg föl, s az s réteg lehúzódik. Ha ez, mint a 25-ik ábra mutatja, megtörtént, a géprészek (a rakosó és merítőlap) minthogy fölületük teljesen el van választva, tetszőleges gyorsasággal eltávolíthatók egymástól anélkül, hogy száleresztés keletkeznék. Ha azonban a szükséges szünetet nem tartjuk be s a két fölületet azonnal eltávolítjuk egymástól, akkor a v szál nem szakad el, hanem hosszúra kinyúlik, melynek nyúlósságát és szilárdságát a levegőn való száradás még jobban megnagyobbítja s így a fölint említett nehézségek ismét előállanak. A találmány ezen részének kivitele következő: a C5 és D1 exczenterekben levő vezetőhoronyok görbületeit úgy választjuk, hogy az enyv átvitelének megfelelő görbe részén a csiga egyideig ne mozgassa az emeltyűt; tehát egy kis helyen az emeltyű mozogjon, azután megálljon s csak ezután haladjon ismét tovább a végleges elválasztás végett. E szerkezetnél szünet addig tart, míg a csiga a vezetőhorony központos részén t áthalad (lásd C5 19a ábrát). Habár ezen találmány meghatározott viszonyokra nem szorítkozik, mégis fölemlíthetjük, hogy enyvvel való irizelésnél legjobb eredményt akkor érünk el, ha a két föliilet (rakosó és merítőlap föliiletét) egymástól 6 mm. távolságra távolítjuk el és az exczenterek Ve fordulata alatt szünetelünk. Az exczenter halenyvoldat alkalmazásánál 21 fordulatot tehet perczenként. Midőn a rakosó az enyvet papiroslapra nyomja, a száleresztés lehetősége kisebb; de némely ragasztó anyagnál, mint pld. nagyon nyúlós enyvoldatoknál ezen okból nehézségek támadnak. A rakosó működése erre vonatkozólag a 26., 27. és 28. ábrákban van föltüntetve. A 26-ik ábra azon állást mutatja midőn a rakosó az enyvet a papiroslapra nyomja. Innen a rakosó kissé eltávolodik és a 27-ik ábrában föltüntetett állást foglalja el, hol addig megmarad, míg az enyvszál elszakad. A 28-ik ábra az elszakadás utáni állást mutatja. Ezután a rakosó mozgatását folytatjuk. A helyett, hogy a papiroslap szilárdan áll és a rakosó tőle, míg a szál elszakad, kissé elmozdul, az enyv rányomása után a rakosót hagyjuk szilárdan állani és a papiroslapot mozdítjuk el a 27. és 28-ik ábrákban rajzolt távolságoknak megfelelőleg; ezután a rakosó viszszamozgását tovább végezheti. Nem szükséges, hogy a géprészek fönntebb említett szünet alatt, mialatt a két enyvréteg közt levő v szál elszakad, megálljanak, elég ha a viszonylagos helyzetűket nem változtatják, emellett a többi ép részekkel együtt tovább mozoghatnak. Mozoghatnak a szünet alatt is, ha e mozgás oly lassú, hogy az említett tapadás következtében létrejött enyvszál elszakad. A szünetet az 1—11. ábrákban és a 16—22. ábrákban, valamint a 12—15. ábrákban is megtarthatjuk, ha ragasztó anyagnak enyvet vagy más nyúlós ragasztó anyagot használunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés nyúlós ragasztó anyaggal való irizelésre, mely abban áll, hogy a ragasztó anyagot átvivő részeket C illetőleg D az azt átvevő részekkel D illetőleg B érintkezésbe hozzuk, azután egymástól kissé eltávolítjuk, hogy az enyvrétegek elváljanak, a két rész C és D illetőleg D és B között keletkezett enyvszálak v elszakadjanak s ezáltal a részek C és D illetőleg D és B a ragasztó anyag száleresztésének megakadályozása czéljából egymástól teljesen külön váljanak. »
