6131. lajstromszámú szabadalom • Javítások papiros és más effélék enyvezésére szolgáló géprészeken
_ 2 — mely a merítőlap enyvét leszedi a papírlapra rakja. A 4-ik ábrában rajzolt állásból kiindulva: a merítőlap az enyvből kiemelkedik és az 5-ik ábrában levő állást foglalja el s itt, hogy a fölösleges enyv róla lecsepeghessen, állva marad. Azután a merítőlap föliiletén F lehúzó halad végig, hogy minden fölösleges enyvet onnan eltávolítson. Ezáltal a merítőlap föliiletén levő enyvréteg kellő vastagságot nyer. Az F lehúzó G vízszintesen mozgó szánkóra erősített f késből áll, mely g sróf által előállítható (lásd a 11 -ik ábrát). Kellő szünet után a merítőlap ismét fölemelkedik, míg a D rakosót nem érinti (lásd az 1-ső ábrát), miután a merítőlap enyvrétegét a rakosónak adja át. Innen a merítőlap ismét az enyvtartányba megy vissza; a rakosó pedig eltolódik, hogy az enyvréteget B papirosra helyezze. Azáltal, hogy a merítőlapot minden játék alatt az enyvbe merítjük, azt jól fölkavarjuk s a merítőlap fölületére került enyv megszáradását megakadályozzuk. Azáltal pedig, hogy bizonyos szünet alatt a fölösleges enyvet lecsöpögte tjük s a lehúzóval eltávolítjuk, a szükségesnél több enyv táplálását s az eresztett szálak megszáradását kikerüljük. A D rakosó bekapcsolása által, mely a merítőlap enyvét az enyvezendő papirosra helyezi át, (a helyett, hogy a papirost közvetlen hozzuk érintkezésbe a merítőlappal), a papirosra rakott enyvréteget megvékonyítjuk, mivel a rakosó a merítőlap enyvrétegének vastagságban legföljebb felét veszi át. A rakosó fölülete a papirosnak csupán azon fölületrészét érinti, melyre az enyvet kell helyezni s minthogy azon fölület csak az enyvvel bevont merítőlappal érintkezik, a papiroson élesen határolt enyvburok keletkezik, melyen nincsenek vastag, részint megszáradt enyvből álló szegélyek, egyúttal megakadályoztuk azt, hogy vastagabb enyvrészek kerüljenek a papirosra, melyek csöppeket képeznek vagy szétfutnak rajta. Az enyv száleresztését is teljesen kiküszöböltük, mivel fölösleges enyv nincsen. Az alább leírandó eszköz segélyével az enyvvel bevont fölületeket egymástól elválaszthatjuk. Az 1 11 -ik ábrákban foglalt különleges szerkezetek részletezve a következők: C merítőlapot, a állvány közvetítésével E merőleges vezetőrúdhoz kapcsoljuk. A vezetőrudat b rúd segélyével C1 emeltyűvel kötjük össze, melynek forgópontja c-nél van, cMiél pedig csigával bír, mely C'2 exczenter vezetőhornyában mozog. Az F lehúzót tartó G vezetéket a rf1 rúd és a e? forgóponttal biró F1 kar köti össze, melyet F2 exczenter mozgat. A sajátságos szerkezetű D rakosó különböző mozgásokkal bir. Van két egymással forgathatóan összekötött szárnya M1 , melyeket vízszintes síkba kifordíthatunk (lásd az 1-ső ábrát), vagy egymással úgy kapcsolhatunk össze, (a 4-ik ábrában pontozva van főltíintetve), hogy a papírlapot közbe fogjuk. A 6-ik ábra középállást mutat. E rakosó szárnyak mozgása következő: kiindulva a teljesen nyitott állásból (1-ső ábra) midőn a merítőlaptól enyvet vesznek át, első sorban balfelé a 3-ik ábrában rajzolt állásba mozognak el, innen lefelé haladnak a 4-ik ábrában vázolt helyzetbe, hol a papiroslap fölső széléhez egészen közel megállanak. Ezután a közös tengelyük körül összecsapódnak, a papiroslap fölső részét maguk közé fogják s az enyvet rányomják. A szárnyak azután a vízszintes síkba kifordúlnak, fölemelkednek, jobbra elmozdúlnak s ezen helyzetben maradnak mindaddig, míg ismét be nem enyvezzük őket. A szárnyak hh1 sík lapokból állanak, melyek az enyvező fölületen i fogakkal bírnak és H vízszintes síkban mozgatható száukón elhelyezett j csap körül elfordulhatnak. A h szárny k hüvelyre ékelt agygyal k1 bír, mely a j csapon lazán foroghat, belső vége pedig k2 fogaskerékké van alakítva. A h1 szárny k hüvelyen elfordítható l hüvelyre van erősítve, melynek végét /2 szintén fogaskerékké alakítjuk. A szárnyakat k2 és l2 fogaiba kapcsolódó fogazott rudakkal m és mx mozgatjuk, melyek H szánkóra merőleges vezetékben csúszó I szánkóra vannak erősítve, Az I szánkót I1 emeltyű és m2 rúd segélyével /2 exczenter mozgatja'
