6128. lajstromszámú szabadalom • Eljárás czukornedvnek, általában czukoroldatoknak tisztítására és színtelenítésére

— 2 — ben 30° és 40° között vagy tetszőlegesen alacsonyabbra) hűtött híg lé már most az alábbiakban tárgyalt három módszer egyikén kénes savval és csontszénnel kezeltetik, mely módszerek merőben ellenkeznek a kénes savnak és csontszénnek répanedvekre való máig szokásos alkalmazási módjával, a mennyiben a nedvek egyrészt oly soká és oly mennyiségű kénessavval kezeltetnek, hogy a folyadék erősen savas reakcziót és semmi további színváltozást nem mutat, tehát a nedvnek összes festék- és egyéb nem czukoranyagai, a mennyire az lehetséges, kénessavas és savanyú kénessavas vegyületeket képeztek, melyek az erősen savas híg nedvben föl vannak oldva, és másrészt a nedvek, a helyett, hogy mint az a gyakorlatban eddigelé szokásos, alkalikusak és 50° C-nál melegebbek lennének, alacsony hőmérsékletek mellett (mindenesetre 50° C. alatt, legczélszerúbben 30° és 40° fok között vagy tetszőlegesen alacsonyabbnál) tétetnek ki a csontszén behatásának. Mind a három módszer, melyek szerint a répanedveknek kezelése kénessavval és csontszénnel a találmány értelmében foganatosítható, a csontszén behatási tartalmának lehető legmesszebb menő megrövidítését czélozza, mely csontszén lehetőleg apró alakban (legczélszerúbben poralakban alkalmaztatik), valamint arra törekszik, hogy továbbá az alkalmazandó csontszénmennyiségnek súlyát a lehető legkisebb mértékre szorítsa, mely a hatásnak csorbítása nélkül még meg van engedve, és végül az eljárás ezen részének keresztülvitelére szolgáló tartályok térfogatát is csökkenteni igyekszik. Uyformán az eljárás lényegesen egyszerűsíttetik és csontszénnek egyidejű megtakarítása mellett sokkal rövidebb idő alatt foganatosítható. A következőkben fejtegetendő ezen három módszer közül a legelőnyösebb abból áll, hogy a fölaprított csontszén, mielőtt az az előbbiekben említett hőmérsékletre (mindenesetre 50° C. alatt) lehűtött répanedvekbe vezettetnék, gyakori kavarás által fölváltva vízben föloldott kénessav behatásának tétetik ki megfelelő hosszú időtartamon (körülbelül 2—3 órán) keresztül, úgy hogy a kénessav konczentráltan és hosszú időn keresztül hathat a csontszénre. Az ekképen erősen savassá tett csontszén már most az 50° C-nyi hőmérséklet alá lehűtött répanedvekbe hozatik. A csontszénben tartalmazott kénessav a nedvnek előbb említett, erősen savas reakczióját és összes festék-és nem czukoranyagainak kénessavas és savas kénessavas vegyületeit hozza létre, míg a hatását ugyanekkor és rögtön érvényesítő csontszén nagyon erős absorbeáló hatást gyakorol ama vegyületekre, úgy hogy már nagyon csekély csontszénmennyiségek is elegendők majdnem az egész festékanyagnak, valamint a többi nem czukor anyagok tetemes mennyiségének fölvételére és a nedvnek ekként való tisztítására és majdnem tökéletes színtelenítésére. Ezen eljárásnál czukor nem pusztul el és 100 1. híg lére eunek eredeti minősége szerint Va—1 kg. csontszén elegendő. A második, ugyanazon hatású módszer abban áll, hogy az 50° C. alá hűtött híg levekbe, a szükséges mennyiségű savas csontszénnel egyidőben, mely a föntebbiek szerint azáltal állíttatik elő, hogy az a lében a savas állapotot eszközlő fölös kénessavval kezeltetik, a szükséges mennyiségű kénessav gáznemű vagy cseppfolyós (azaz vízben föloldott) állapotban vezettetik be. A harmadik módszer szerint az 50° C. alatt lehűtött híg nedvekhez közönséges minőségű, pornemű csontszenet adunk, utána pedig gáznemű vagy cseppfolyós savat vezetünk be. Ezen esetben is a csontszén a föntebb fölsorolt vegyületeket képező festék- és nem czukoranyagokra rögtön hat a sav bevezetése után. Az eljárásnak ezen része, mely, a mint említettük, a bárom módszer egyike szerint foganatosítható, legjobban fakádakban eszközöltetik. A csontszenet a nedvről szűrőprésekben (melyek előnyösen farámákkal és falemezekkel varinak fölszerelve), esetleg Dehnéféle excelsiorprésekben szűrjük le és a