6032. lajstromszámú szabadalom • Gép kefék és seprők talpfáinak fúrására

Megjelent 18í)<>. évi november hó 15-én. SZABADALMI LEÍRÁS 60B2. szám. VIIIc/. OSZTÁLY. Gép kefék és seprők talpfáinak fúrására. SHAW GYÖRGY, SCHAW TAMÁS SEPRŐ- ÉS KEFEGYÁROSOK ÉS DITCHI’IELI) JÁNOS PÉTER IGAZGATÓ ASHTOX-l'XDER-LIXEBEX ( ANGLIA). Szabadalmaztatott 1896 évi február hó 23-ától kezdve. Elsőbbsége 1895 május hó 18-ika. A jelen találmány' tárgyát képező gép főleg oly berendezésből áll. mely lehetővé teszi, hogy csupán csak egy lyukasztó le­mez alkalmazásával egy folyamatban két vagy több talpfát egyszerre fúrhassunk oly formán, hogy valamennyi lyuk a kívánt helyzetet nyeri. E czélra egy lyukasztó Temez van elren­dezve. mely hátra és előre vagy oldalt, vagy fölfelé és lefelé, vagy ezen irányok többjében mozgatható, a mint ezt a talpfák alakja megkívánja. Ezen lyukasztó lemezzel összeköttetésben a talpfák befogására annyi pofajvagy szer­kezeti rész van alkalmazva, mint a mennyi talpfát egyszerre akarunk fúrni. A pofák úgy vannak berendezve, hogy a lyukasztó lemez mozgásánál valamennyi megfuratandó talpfa azonos módon mozgat­­tátik, úgy hogy valamennyi seprő- vagy kefetalpfa mindig _ egyformán furatik és együttesen is vezettetik a fúrók felé és tá­­volíttatik el azoktól. A pofák vagy_tartók karokon ülnek, me­lyek végükön más karokkal vannak ellátva, úgy hogy, ha a karoknak egyik vagy mind­két vége, melyeken a pofák vagy tartók ülnek, a lyukasztó lemezzel közölt mozgá­sok által mozgattatik, a szükségelt mozgá­sok a kefetalpfákkal is közöltéinek. Azon esetre, ha a kefetalpfák nagyobb forgó mozgása szükségeltetik, a pofákat vagy tartókat oly karokon lehet elrendezni, melyek azon részeken, melyek a lyukasztó lemezzel együtt mozognak, forgathatóan vannak ágyazva. Ily gépnek első foganato­­sítási alakja az 1 — 10. ábrákon van bemu­tatva. Az 1. ábra ily gépnek oldalnézetét tün­teti föl egyes részek elhagyásával; az l/a ábra a gép egy részének nézete a másik oldalról. A 2. ábra a gép végének egyik nézete egyes részek elhagyásával. A 3. ábra a másik vég nézete. A 4. és 5. ábrák alaprajzokat tüntetnek +'"’ mely ábrák egyikében egyes részek el vannak hagyva, míg a másikban föl vannak tüntetve. A 6. ábra oldalnézetet tüntet föl és A 7. ábra végnézet. melynél egyszersmind az 1.. 2., 3., 4. és 5. ábrákban elhagyott részek is láthatók. A 6. és 7. ábrák nagyobb méretben van­nak rajzolva. A 8. ábra oldalnézet.

Next

/
Thumbnails
Contents