5998. lajstromszámú szabadalom • Önműködő mérleg

— 2 — akkor a csésze és szalag közti összeköttetés az M1 nyíláson át a tokba helyezett h rúd­dal idéztetik elő (5. ábra), mely vertikál irányban a d táskába támaszkodik; a rúd fölső, a tokból kiemelkedő vége hordja a mér­legcsészét. Hogy esetleges túlterhelés által az R Rl súlyoknak előállható túllengését határoljuk a czélból, hogy a mutatók megrongálását megakadályozzuk, a tokköpeny belsejében egy s1 szög van megerősítve, úgy hogy a két súlyt összekötő z rudacska, a mérlegre számított maximális megterhelésnél a szögbe ütközik. A másik s szög, a súlyok nyugvásba jö­vetelénél szolgál ütközőül, azaz rátámasz­kodva, a mutató o pontot jelzi. Ezen iitkö zők nem engedik meg hosszú időn át a a súlyok ide-oda lengését. A mérleg érzékenységét az m henger sugarának az R RL súlytárcsák sugarához való viszonya mutatja, abban az esetben, ha utóbbiak súlyát figyelmen kivül hagyjuk. A mérleg így, az m henger megfelelő di­menzionálása mellett a legfinomabb méré­sekre használható. SZABADALMI IGÉNY: Egy mutatós mérleg, melynél a teher egy g szalag segélyével, egy m henger ke­rületére hat, melynek élekkel ellátott és a dobba ágyazott x tengelyére exczentri­kusan egy vagy több R R1 súly tárcsa van fölfüggesztve, úgy hogy a tengelynek a megterhelés által előidézett elforgása egyidejűleg a súlytárcsákat is a statikai­lag megfelelő kilengésbe hozza, mely ki­lengést a súlytárcsákon megerősített l l1 mutató a megfelelő súlybeosztáson mu­tatja. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten

Next

/
Thumbnails
Contents