5899. lajstromszámú szabadalom • Fonógép

— 2 — A csolnak kiváló rendeltetését és fontosságát most már fölismerhetjük. Ha tudniillik, a csolnak alkalmazva nem volna, akkor a tinóm sodrás, amely gépemnél ca 4000 — tehát igen nagy — a fonó kezéhez érne s így a kezében levő szálakat, annyira összesodorná, hogy többé a fonónak nem állana módjában a szálakat vékonyabb vagy vastagabb-rétegben a szerint, amilyen fonalat akar készíttetni, juttatni a géphez. Ezen körülménynél fogva a csolnakot «fonálelőkészítő csolnak»-nak nevezzük. A B finom sodrást adó tengely forgása az 5, 6', 7 fogas kerekek által liozatik létre, melyeknek áttevési viszonya 15j 8: 4. A csolnak fogaskerekeinek áttevési viszonya 12: ,9: 5. Gépemnek második és igen fontos ujdonságú a fékező (Brems) szerkezete és annak működése. Amint tudjuk a fonálnak az orsóra való fölcsavarása az által történik, hogy az orsó és tengelyei ugyanazon irányban, de különböző gyorsasággal forognak. A gyakorlatban eddigelé rendesen az orsó forgási számát kisebbítették mesterségesen előidézett súrlódás által. A fonál fölcsavarásának gyakorlati kivitele olykép történik, hogy a fonál C szárny a, b, c, d vezetőlyukain keresztül haladva e rúgó által megerősíttetik az orsón. A szárny forgása közben is ezen összeköttetés következtében az orsót is magával ragadja. Ezen eljárás által a fonál erőszakos módon csavartatik föl és az igen gyakran el fog szakadni, mert a fékező által előidézett kettős súrlódás folytán kettős feszültséget szenved. (Kettős súrlódás fékező és orsó, orsó és tengelye között.) A gépemen alkalmazott s általam kitalált fékező segítségével a legfinomabb «Batist fonalat» is képesek vagyunk előállítani, anélkül, hogy csak egyszer is elszakadna és pedig azért, mert a fonál semmiféle feszültséget nem szenved. Az F fékező a csatolt rajz 6. ábrájában kereszmetszetben féltermészetes "nagyságban is összefüggésben a többi alkatrészekkel. Az orsónak hengeralakú T nyujtványán, mint az az ábrában látható, van egy 7í/rézgyűrű, mely az orsóval úgy van összekötve, hogy az vele egy darabot képezzen. Ezen rézgyűrűt a. vékony F rúgó veszi körül, a mely két oldalt lenyúlik és mindkét vége P kereszt rúdon van megerősítve. E czélból a P rúd 24 részének vége úgy van (3. ábra. kikészítve, hogy a 27 csavarorsót keresztül lehet rajta dugni. Emez orsó a 25 csavaranya és 26 kontra csavaranya segítségével a kellő helyzetben rögzíthető. Ezen csavarcső végére van a rúgó 9 vége erősítve. A 25-ös csavaranya segítségével erősebben vagy gyengébben fékezhetem az orsót. A B keresztrúd az 1 rúdra van erősítve, amely rúd a G vezetőben föl és alá és egyszersmind a H tengelyen jobbra és balra jár. Ezen H tengely K és L csapágyakban nyugszik, a fékező működésbe hozatalára szolgál és hajtása a következő módon történik. M tengelyen van egy 12 fogaskerék a mely a 13 kis fogaskereket hajtja, ez utóbbi L csapágy megnyújtásában van elhelyezve 4. ábra. Ezen 13 fogaskerékre van a 22 forgatytyú ékelve, amely a 21 hajtórúd útján öszszeköttetésben van egy másik a H tengelyre ékelt 20 fwgattyúval ezen forgattyúk a fogaskerekek által előidézett körforgást H tengelyre mint föl és lefelé való oszczillálást viszi át. Ebből tehát láthatjuk, hogy a fékező működésének lényege abban áll, hogy az F rúgó az orsót majd fékezi, midőn a H tengely lefelé hajtatik, majd pedig teljesen fékezetleniil hagyja, midőn H tengely fölfelé hajtatik, tehát a szálban nagyobb feszültség nem keletkezhetik. Az ily módon szerkesztett fékező még más fontos szolgálatokat is teljesít gépemen u. m.: A fonónak lehetségessé teszi, hogy a fonalat, ha az még kellő sodrást nem kapott