5876. lajstromszámú szabadalom • Vízmérő óra, mely vízmotorként is használható

Megjelent 1896. évi november hó 2-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 5876. szám. VII/c. OSZTÁLY. Vízmérő-óra, mely vízmótorként is használható. SOMOGYI ADOLF ÓRÁS ASZÓDON. Szabadalmaztatott 1896 évi márczius hó 7-étől kezdve. Mellékelt rajz a vízmérő órát oldalnézetben mutatja az egyik homlokfal eltávolításával. Jelen vízmérő óra főrészét képező lapátoskerék az A óraházba van zárva, melybe az a beömlő- és b kiömlőcső vezet. A lapátoskerék, mely az óraháznak két párhuzamos c homloklapja között d tengely körül forog, egy B tárcsából és több C lapátból áll. A B tárcsa egyes bevágások kivételével kitölti a két homloklap közötti teret és egyik oldalon az óraház p oldalfalához simul, minek következtében a víz csak a nyilak által jelölt uton juthat az a csatornából a b csatornába, miközben a C lapátokba ütközve a kereket forgásba hozza. A C lapátok mindegyike egy-egy e csap körül forgatható / tárcsán ül, mely e csap a B tárcsához van erősítve. A B tárcsa mindegyik C lapát-és annak f tárcsája számára egy-egy <j bevágással van ellátva úgy, hogy a lapátok az e csapok körül a B tárcsára befektethetők amint az a rajzon a tárcsa baloldalon levő lapátnál látható. Ezen g bevágásokon kivül a B tárcsa egy köralaku h bevágással is el van látva, melybe az egyik homloklaphoz szilárdan erősített i gát nyúlik. Ezen i gát aként van elrendezve, hogy midőn a C lapátok egyike, mely a B tárcsára le van fektetve, végével a k fölületgt elhagyja és az a beömlő-cső torkolata elé ér, akkor a haladó C lapát f tárcsáján levő l bevágás az i gátba ütközzék. Minthogy ezen utóbbi, az óraház homloklapjához lévén erősítve, szilárdan áll, a C lapát pedig a d tengely körül forogva tovább halad, a C lapát az e csap körül föl lesz állítva. A beömlő víz, a fölállított lapátba ütközve a B tárcsát tovább forgatja. A C lapát mindaddig marad fölállítva, mig a b kiömlőcső előtt elhaladva hátával az m lapba nem ütközik és ez utóbbi által további haladásnál le nem fektettetik. Hogy a víz az a csőből a b csőbe csakis a lapátok mögött juthasson, a B tárcsa az egyik a rajzon látható c homlokfalba oly mélyen be van sülyesztve, hogy a g bevágások feneke a c homloklappal egy magasságba jusson, vagyis a C lapátok a c homlokfalat súrolják. Ily módon a lapátos kerék a befolyó víz által forgásban tartatik és mivel a víz csakis a lapátok mögött juthat az a csőből a b esőbe, a d tengely forgásszáma arányos lesz a lefolyt vízmennyiséggel. Ezen aiányt kísérletileg meghatái ózzuk, és a d tengelyt egy tetszőleges számláló készülékkel összekapcsoljuk. A forgásszámból eszerint biztosan következtethetünk a lefolyt viz mennyiségére.