5855. lajstromszámú szabadalom • Készülék chronofotografikus képek előállítására és bemutatására
— 2 — végükön két ellenkező irányban elrendezett csavarrésszel vannak ellátva, majd az egyik, majd a másik irányban működtetik. A két a a csúcs behatol az R szalagnak lyukaiba, mihelyt a villa a lejtős g fölületek egyike által befelé taszíttatik; egyidejűleg a D csúszó rész is megkezdi lefelé menetelét és az átlyukasztott szalagot magával viszi. Ha a csúszó rész legmélyebb állásába érkezett, úgy a második g kai' a villát visszalöki, ennek csúcsai elhagyják a szalag lyukait, úgy hogy a csúszó rész fölfelé. mozoghat, a nélkül, hogy a szalagot magával menesztené. A mint látható, a villa csúcsainak a szalag lyukasztásaiba való behatolása és azoknak viszszahuzása az excenternek holtponthelyzeteiben történik, a mikor is a villának mozgási sebessége majdnem nulla. Az I ablak és az 0 nyilás között a korongalakú, kivágással ellátott J ellenző forog, mely az A tengelyre van erősítve és melynek alakja az 1. ábrában szakadozott vonalakkal van megjelölve. A kivágás úgy van elhelyezve, hogy az 1 ablak a szalag mozgásának szünetelése közben szabaddá tétetik. A kivágás nagysága a kivánt időtartamhoz a képnek megvilágításához vagy megjelenéséhez képest megfelelően nagyobbá vagy kisebbé alakítható. E czélra a J korong két m. m1 szeletből áll (5. ábra), melyek egymást r-nél átlapolják és egyenkint forgathatók közös tengelyük körül. A szalag, miután az I ablak előtt elhaladt az M tekercsre göngyöltetik, mely az N' szekrényben van elhelyezve és mely a Q tengelyen fölfüggesztett M csőből áll. A Q tengely a főtengelytől az U és U1 dörzs korongok segélyével folytonosan hajtatik. A Q tengely és M cső között föllépő súrlódás elegendő nagy, hogy a szalagot föltekerje, mihelyt az a villa által lefelé mozgattatik, de gyönge arra, hogy a szalagot föltekerje, mihelyt ez nyugalomban van. Minthogy az M cső nagyobb átmérővel bir, mint a Q tengely, úgy az M csőtől torgása alatt felhalmozott eleven erő a szalag mozgásának megszűnése pillanatában nem képes további föltekerést, hanem csak a tekercsnek lengő mozgását előidézni, mely tekercs ekkor a 4. ábrában szakadozott vonalakkal jelölt helyzetet foglalja el. Ha a szalag föl van tekerve, úgy azt a körülzáró szekrénykével együtt a sötét kamrába hozzuk. A leirt készülék következő czélokra szolgál: 1. Negativképeknék fényérzékeny papírból vagy hártyából készített, szélein átlyukasztott R szalagon való előállítására (3. ábra). E czélra zárt C kamránál az 0 nyílást elfödő tárgylencsét a reprodukálandó, mozgási jelenet fölé fordítjuk. Ezen jelenetnek egymást követő fázisai a szalagtól, nyugvási időszaka alatt, fölvétetnek, mihelyt ezt a forgó ellenző megengedi. Ezen módon nagyon világos fölvételeket érhetünk el, melyek gyors egymásutánban vannak a szalag hoszszában elosztva. A szalagot, miután az N szekrénykében fölte kérődött, a sötét kamrába hozzuk, a hol a negatív képet kifejlesztjük. 2. A pozitív kép kifejlesztésére (4. ábra). A leirt módon negatív képekkel ellátott, rögzített R szalag az r csigán a fi kamrába hozatik, a hol egy második fényérzékeny átlyukasztott R1 szalag egy második p1 csigán van elhelyezve, mely szalag arra szolgál, hogy a pozitivképeket vegye föl. Ezen utóbbi szalag átlátszó vagy átlátszatlan, a szerint, a mint a képeket áteső vagy ráeső fényben akarjuk láthatókká tenni. Az egymásra helyezett szalagok közösen mozgattatnak a gépezet által, mig a fény a mellső 0 nyilason hatol be. Ezen folyamat alatt a mozgási sebesség a megvilágítás fokának és az R1 szalag érzékenységének megfelelően szabályoztatik, úgy hogy ezen utóbbi a nyugvási szünetek alatt a R szalag negatív képeit átvilágító fénysugarak által elég erősen befolyásoltatik. A megvilágítás után a negatív szalag a készüléket a T hasítékon át elhagyja, mig a pozítiv szalag az N szekrénykében fölgöngyöltetik. Innét a pozitív szalag előhívás és rögzítés czéljából a sötét kamrába hozatik. 3. A készülék végül arra szolgál, hogy a