5843. lajstromszámú szabadalom • Szikrafogó huzamszabályozó

2 A berendezés működési módja a következő : Ha a lokomotív kis töltéssel dolgozik, a d fúvókán kiáramló gőz a szokásos szívóhatást gyakorolja és a tüzet a kellő mértékben szítja. A c gyürűtolóka normális viszonyok között a legmélyebb helyzetben van. A füstgázok útja a henger b feneke alatt a k c hengerek körül vezet, az elragadott szikrákat és széndarabokat eme test a kémény és füstszekrény falai felé hajítják, így nyugodtabb légrétegekbe jutnak, hol leesnek és kihűlnek. Eme hengeres vagy más egyéb alakú test működésének szükséges föltétele, hogy átmérője (kisebb ingadozásoktól eltekintve) a kémény legkisebb keresztmetszetével legyen egyenlő, vagy ha lehet ennél még nagyobb is legyen, mert csak ekkor fogja a füstgázoknak a kémény közepén vezető útját elzárni. Ha a lokomotív nagyobb töltéssel működik, a c fojtótestet megfelelően emeljük és így az elhasznált gőznek a füstgázokra gyakorolt szívó hatását tetemesen csökkentjük. A fojtótag hatása igen fontos, nagyobb gőzmennyiségnél és gőzfeszűltségnél, mert a tüzelésre gyakorolt káros hatást meggátolja, de azonkívül még a szikrafogás szempontjából is előnyösen hat, amennyiben magasabb helyzetében meggátolja, hogy az elterelt szénrészek nagyon korán térjenek a kémény tengelyébe vissza és így a kéményből kidobassanak. Ellenkezőleg a fojtótag a magasabb helyzetében a szénrészek elszállását hosszabb ideig gátolja meg, mintha a mélyebb helyzetben van. Mint látni lehet, a gőzbevezetö csövek ugyancsak burkolvák, mi azért történik, hogy a burkolótest alakja egyenletes lévén, a füstgázok útjába lehető kevés akadályt gördítsen, mert ha a füstgázokat el is kell terelni, a güzfúvókák által gyakorolt szívóhatásnak lehető nagynak kell lennie, mert ellenkező esetben a gőzfejlődés csökkenne. Ebből a czélból előnyös az elterelőtag fenekét lefelé kúposán szűkíteni, még pedig oly módon, hogy a fenék a füstgázok útjával ellenkező irányban folytonosan kihegyeződjék vagy kiéleződjék, tehát csúcsban vagy élben végződjék, nehogy a füstgázok a fenékbe, tehát czéltalan akadályokba ütközzenek. A kombinált légvonatszabályozó és szikrafogó működésére még egy harmadik pont is fontos, t. i. a k burkoló köpenynek a fúvó fölső torkolatára viszonyított helyzete. Ugyanis magasan fekvő fúvó szájnál a burkoló köpeny fölső élének vagy a gőzfúvónyilás síkjába, vagy valamivel ez alá kell esnie, ekkor a kiáramló gőz által a füstgázokra gyakorolt szívóhatás a lehető legnagyobb. Ez igen természetesen csak gyenge töltésre áll és csak ezeknél fontos, mert ekkor a fúvócsöveknek lehető erélyes szívóhatást kell gyakorolniok, tehát a k köpeny fölső élének eme jellemző helyzete a kürtőkhöz közel fekvő gőzfúvókáknál lényeges föltétel. Ha ellenben a gőzfúvóka a lokomotív füstkamarájában mélyebb helyzetben van, a burkolóköpeny fölső éle magasabban fektetik. mint a fúvószáj fölső nyílása. Ily berendezés, melynél egyúttal föltételeztük, hogy a beömlő cső jóval a gőzfúvóka torkolata alatt van, a 4. és 5. ábrán látható, nevezetesen a 4. ábra a burkolóköpenyt a legmélyebb helyzetében, az 5. ábra legmagasabb helyzetében mutatja. Az első ábra a készülék nézete, a másik fele részben nézete, felerészben metszete. A szerkezeti részek betűjelzései ugyanazok, mint az 1—3. ábrán, a b fenék alakja némileg módosult. A 6. és 7. ábrán még egy berendezés van kereszt- és hosszmetszetben föltüntetve, melynél a b fenék alakja hajóorr alakú és melynél a fenék b éle a lokomotív l füstcsövei felé fordul, ugy hogy az ellenállás, melyet eme test a füstgázok mozgására kifejt, a lehető legkisebb. Itt is ugyanaz a betűjelzés van alkalmazva. Végül megjegyezzük, hogy az 1—5. ábrán látható w három kar, melynek közvetítésével a c vertikális tolókát láncz, kötél vagy merev rúd segélyével mozgatni lehet korántsem az egyedüli módszer a c tolóka működtetésére, sőt ellenkezőleg ez direkt kényszer útján is mozgatható, mint azt minden szakértő könnyen beláthatja.